Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

57 kifogásolt haszonbérleti szerződós 7-ik pontjában alperes magát világosan kötelezte is a bérlet tárgyát tevő sörcsarnok-üzlet helyisége után a rendes bérösszegen felül az esetre, ha a bérlet tartama alatt 14 napon tul az üzlet zárva lenne, minden további nap után 5 frt bírságot fizetni; s igy a keresetlevélben kitett 400 nap után 2045 frt birság lenne általa fizetendő; és ámbár alperes nem tagadta, hogy az általa bérelt üzlet a keresetben kitett időig csakugyan zárva tartatott; mindazonáltal felperes keresetével elutasítandó volt, mivel az minden törvényes czimet nélkülöz, a mennyiben a becsatolt szerződésben kitett birság, mint a szerződési kötelezettség járuléka törvényeinkben egészen ismeretlen, sőt fogalmánál fogva is csak a büntető hatóságok által levén kiszabható: a felek egymást ily birság fizetésére szerződésükben érvényesen nem kötelezhették és az a bíróság által polgári peruton megítélhető nem volt; és pedig jelen esetben annálkevósbó, mivel alperesről fel nem tehető, hogy elhárithatlan akadály hiányában saját kárára zárva tartotta volna több izben az üzletet, midőn haszonbérét fizetni köteles volt. A perköltség kölcsönösen megszüntetendő volt, tekintettel arra, mikép alperes a kereset melletti szerződésben magát ezen birság megfizetésére tényleg kötelezte, de ezt teljesíteni vonakodott s igy okot szolgáltatott arra, hogy felperes jelen keresettel a bíróság előtt jóhiszemüleg felléphessen. A kir. tábla 1878. april 25. 876. sz. a. megváltoztatván az elsőbirósági Ítéletet, alperest a keresetben, perkezdéstőli kamataiban s 40 frt perköltség fizetésében elmarasztalta következő indokolással: Alperes a beperesitett 7. alatti szerződós valódiságát elismervén, miután ő mint önjogu személy, magát annak 7-ik pontja szerint az esetre, ha a bérben birt sörcsarnokot a tulajdonos világos hátrányára zárva tartaná, kárpótlásul bizonyos összeg fizetésére törvény szerint kötelezhette és kötelezte is; miután továbbá az esetre, ha a szerződésnek ezen terhétől szabadulni akart, azt a sörcsarnok nyitvatartása által kikerülnie lehetett volna; miután végre a szerződós 7-ik pontja oly feltételt nem képez, melynek kikötése törvónyszerint tiltva volna, azon körülmény pedig, hogy a szerződő felek a szerződós 7-ik pontjában felperes által kikötött kártalanítási összeget birságnak czimeztók, a szerződés lényegét s a bérbeadott sörcsarnok folytonos forgalmisága s értéke megtartására irányzott czólját meg nem változtatja; ugyanazért alperest a szerződós 7-ik pontja értelmében az