Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

2fi vételkor megígérvén, hogy azon föld használását neki átengedi; mire felperes megjegyzi, mikép az állítólagos elzálogositási összeget nem tartozik kifizetni, mert ezen teher a telekjb'en nem foglaltatik. A tszék 1878. jan. 26. 3745. sz. a. Ítéletet hozván kimondotta : hogy alperes Br. Ábrahám tartozik felperes B. Bernátnak a turáni telekkönyv 364. lapján foglalt, és felperes tulajdonát képező 3953. h. szám alatti földet 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kibocsátani, és a 45 frt 30 kr megállapított perköltséget, valamint az annak idején felszámítandó Ítéleti illetéket megtéríteni, következő indokokból: Mert B. Bernát felperes elleni, az egyrészről Dz. András mint eladó, másrészről pedig B. Bernát mint vevő között létrejött adásvevési szerződésnél állítólag elkövetett csalás bűnténye miatti vizsgálat jogérvényesen beszüntetve levén, a B. Bernát és Dz. András között kötött szerződós jogérvényét megtartotta. Minthogy pedig ezen a keresetlevélhez mellékelt szerződés és telekkönyvi kivonat által felperes beigazolta: hogy a turáni telekkönyv 364. lapján foglalt 3955. h. sz. alatti föld az ő tulajdonát képezi; továbbá minthogy a bírói szemle által begyőzetett: hogy alperes birtokában levő föld a turáni telekkönyv 364. lapján foglalt 3955. h. szám alatti földdel azonos, ez oknál fogva alperest a kérdéses földnek kibocsájtásába elmarasztalni kellett. Alperes azon kifogása, hogy ő a kérdéses D. Andrásnak zálogképen pénzt adott és azt felperes neki megtéríteni tartozik; továbbá, hogy felperes jogelődje Dz. Andrásnak a szerződés kötésénél a kérdéses földnek használatát átengedni ígérte, tekintetbe vehető nem volt, mert alperes követelése, s illetőleg zálogjoga felperes által vett birtokon bekebelezve nincs, s mert az Írásbeli szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodás tekintetbe nem vehető. A kir. tábla 1878. július 22.33591. sz. a. az elsőbir. ítéletét helybenhagyta; mert alperes azt, hogy a kereseti ingatlanságot birtokolja elismeri, és miután a kereseti részlet tulajdonosául a telekkönyvben felperes van bevezetve, felperes keresetének helyt adni stb. kellett. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét indokolásánál fogva s még azért is helybenhagyta; mert alperes a felperes telekkönyvi tulajdonával szemben birtoklásának jogszerűségét azzal kívánja igazolni: hogy a kérdéses főidet jogelődjétől a 2. sz. a. kötvény szerint 1864. évben keletkezett — alperest követelőleg — Dz. Andrást pedig tartozólag illető