Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)
15 7. fla az örökhagyó özvegyet hagy maga után, a lemenő örökös örökségi részének tényleges átadását csak abban az esetben követelheti, ha keresetét egyúttal az özvegyi jog megszorítására is irányozza. (1878. jul. 23. 6586. sz. a.) M. Mitra felperesnek M. Anasztázia ellen ingatlan kiadása iránt indított rendes perében az elsöbiróság felperes keresetének helyt adott, s alperest a kereseti ingatlanság kiadására kötelezte. A budapesti kir. itélő tábla 1878. évi márcz. 26. 72599. sz. alatt hozott Ítéletével az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította ; következő indokoknál fogva : Alperes elhalt férje vagyonában az 1340. 8. tczikk 16. 17. 18. §§-ai szerint özvegyi jog illetvén, felperes tartozott volna keresetét alperes özvegyi jogának megszorítására is intézni, mit nem tett, s e nélkül ezen kérdés jelen perben annál kevésbé bírálható el, mert felperes azt sem terjesztette elő, vajon ő alperesnek édes vagy mostoha gyermeke-e ? s különben e kérdésben a kiskorú gyermekek érdeke anyjuk érdekével összeütközésben is van, e kérdésben tehát a kiskorúakat alperes nem képviselhetvén, hanem azok külön gondnok által volnának képviselendők ; miért is az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatni, s felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a budapesti kir. itélő tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 8. A honvédség számára, bizonyos időre és pénzösszeg előlegezése mellett laktanyai helyiségek béreltetvén ki akkép, hogy a bérbeadó által teljesítendő törlesztésbe, a laktanya használatáért esedékes és szabályszerű szállásolási illetékek beszáinitandók; a szerződésben azonban aziránt, hogy a laktanya mennyiben legyen elfoglalva, intézkedés nem tétetvén, s igy a bérfizetés alapjául a tényleges elszállásolás szolgálván, következik: mikép azon esetben, ha az elszállásolás hiányzik, ennek idejére bérbeadó fizetést bér fejében nem követelhet, és kártérítést nem igényelhet, midőn a honvédelmi miniszter a szerződésben nem mondott le azon jogáról, hogy a honvédcsapatokat közszolgálati szükségekből bárhova áthelyezhesse. (1878. decz. 27. 12877. sz. a.) Arad városa képviselve tiszti ügyésze áltat, a kincstári jogügyek igazgatósága által védett m. kir. államkincstár ellen 1876. évben 600 frt kártérítésre az aradi tszék előtt pert indított, melynek letárgyalása után, a tszék 1877. decz. 12. 18104. sz. a. felperesnek 550 frtot ítélt meg;