Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

97 ' 23. A részvényjegyek elsőbbségének megállapítására folytatott perben nem szükséges, hogy a bíróság hivatalból az elsőbbség arányának meghatározásába bocsátkozzék. Az, hogy a közgyűlési határozat megsemmisítésének következményei, esak az azt keresettel megtámadó részvényesekre szorítkoznak, magából a törvény rendeletéből önként tolyik. (1879. april 23. 8294. sz. a.) S. Józsefné és Sz. Lajosné, a pécsi kőszénbánya részvény-társaság ellen rószvényjegyek elsőbbségének megállapítása s az osztalék kiadása iránt a pécsi tszék mint keresk. bírósághoz 1878. decz. 20. rendes keresetlevelet adott be. A lényeges kérdés a körül forgott, hogy az 1874. jan. 1. kibocsátott 125 darab biztosított részvényjegyek a többi részvényjegyekkel szemben birnak-e előjogokkal, s hogy az 1876. jun. 1. közgyűlés határozata, mely ezen részvényjegyek átváltoztatására vonatkozik, ellenkezik-e a kötvénynyel s alapszabályokkal. A tszék 1879. febr. 13. 1552. sz. a. ítéletet hozott, melyben felperesi keresetnek részben helyt adván, kötelezte alperest a felperesek birtokában levő 536. 572. stb. stb. 400 frtról s más kettőnek 200 s egynek 100 frtról szóló rószvényjegyeknek a részvényszöveg határain belőli elsőbbségi jogát, t. i. hogy feloszlatás vagyis eladás esetén mindenekelőtt kifizetendők s ezen jegyek további érvényes fennállását elismerni; miért is az 1876. július 1. tartott közgyűlés határozata, ezen részvényjegyek átváltoztatására nézve ezennel megsemmisíttetik. Felperesek azonban azon kérelmükkel, hogy alperes társulat azok után 1876. évtől az osztalék kifizetésére köteleztessék, elmozdittatnak. Lényegileg, mert a részvényjegyek szövege világosan megadja a kérdéses, kereseti előjogot; tehát az 1876-ki határozat, mely az átváltoztatással azon előjogot eltörülte érvénytelen. Az osztalék nem Ítéltetett meg, mert a részvényekben világosan áll, hogy a régibb 500 db részvényekkel haszon tekintetében egyenlők, tehát külön osztalék nem köttetett ki; s ezen jegyek a ker. törvben körülirt elsőbbségi kötvények jellegével s természetével nem is bírnak. Alperes semm. panaszt adott be ; mert az itólet nem végrehajtható, minthogy meg nem határozta, hogy a kifizetés mikóp s mily arányban eszközöltessék; továbbá, mert határozottan ki nem mondatott, mikép a közgyűlési határozat megsemmisítése az összes biztosított részvényjegyekre, vagy csak a perbeniekre vonatkozik-e ? és mert a tszék ítéleti indokaiban részint az 1868: 54. tezikk rendelDöntvénytár XXII. 17