Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

13 6. 1 hitbérnek, mely a házastársat törvény vagy szerződés szerint megilleti, törvényes alapja — mint maga az elnevezés is tannsitja — a házassági hűség lévén, ugyanazért hűtlenség esetén a különben hitbérre jogosított ahhoz való igényét elveszti. Az ellenhitbér (contrados) iránti kötelezettség szintén ezen alapon nyugszik. (1877. október 11-ón 9818. sz. a.) M. Dávid felperesnek özv. B. Jánosné ellen 2100 frt ellenhitbér és járulékai iránt indított rendes perében az elsőbiróság következő Ítéletet hozott: felperesnek elhalt neje B. Mária által kötelezett 2100 frt ellenhitbér iránti keresete jogosnak Ítéltetik, s alperes P. Jánosné mint néhai B. Mária örököse bíróilag köteleztetik 2100 frt tőkét, ennek 1872. június hó 17. napjától, a néhai B. Mária után reászállott örökség erejéig 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni; következő indokoknál fogva : 1. Felperes keresete jogosnak ítélendő volt, mert a keresetlevélhez A. alatt mellékelt s alperesileg valódisága és hitelessége tekintetében nem kifogásolt és 1848. évi február 5-én kelt házassági szerződéssel igazoltatott, hogy neje felperes néhai B. Mária mag nélküli halála esetére felperesnek, mint hitestársnak 2000 frtot, mint világos adósságot ellenhitbérképen kötelezett, mely összeg osztrák értékben 2100 frtot tesz ki; továbbá a kötelezett ellenhitbór megfizetésére alperes volt néhai B. Mária után általa nyert örökség erejéig kötelezendő, mert azt alperes maga sem tagadta, miszerint a néhai B. Mária után ingó és ingatlan javak maradtak, és hogy azon javakban alperes lett néhai B. Máriának örököse, s mint ilyen jogutódja. 2. Tétettek ugyan alperes részéről a kereset jogossága ellen több rendbeli ellenvetések, nevezetesen, hogy felperes nejét B. Máriát nem szeretetből, hanem vagyonáért vette nőül; továbbá, hogy felperes erkölcstelen életű, kicsapongó természetű volt, nejével roszszul bánt, nejét megverte, sokat adott arra, hogy egymástól 20 évig különválva éltek, miáltal felperes valamint a házassági köteléket, igy a házassági szerződést is önmaga semmisítette meg ós elválásuk után felperes egy molnárnővel ólt együtt. És csakugyan a perbeli bizonyítékok és a perbeli felek előadása szerint bizonyos az, hogy felperes neje halálát közvetlen megelőzőleg több mint 20 évi időtartom alatt egymástól különválva éltek ; mindazonáltal a jelen perben a lényeges pontot azon sarkkérdés képezi, vájjon felperes férj volt-e okozója annak, hogy felperes és B. Mária közt létrejött házasság mind-