Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

7 vonatkozó uj bizonyítékot mutat fel. Az újított keresethez B. alatt, az anyaper elleniratához 3. alatt csak jkönyv szerint felperes maga beismerte, hogy Cs. Sándor közös apa által még életében az apai örökségre nézve kielégíttetett; s azon kérdés: hogy az A. tárgyalási jkönyvben elősorolt tárgyak nevezett örökhagyó hagyatékát kópezték-e? a per lényegére annálkevésbó tartozik, mert felperes azáltal, hogy beismerése szerint az apai örökségre nézve kielégíttetett s igy a közös vagyonból illetőségét kivette, a közös vagyonból szerzett vagyonokhozi jogáról lemondottnak tekintendő. A kir. tábla 1878. jan. 21. 49451. sz. a. a tszék ítéletét hhagyta; tekintve, hogy jelen per során kifejtettekből kétségtelen, hogy a perújítás egyedüli alapját képező okmány az alapper eldöntésénél már használtatott. A legf. ítélőszék mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával, a perújításnak helyt adott. Indokok: Felperes a perújítás alapjául vett A. hagyatéktárgyalási jkönyvet az alapperben nem terjesztette elő, hanem csak hivatkozott arra, s kérte a hagyatéktárgyalási iratokat az alapperhez hivatalból csatoltatni. De hogy a hagyatéki iratok a perhez csatolva nem lettek, s hogy az alapper birája azon iratokat, jelesen pedig ezek közt az 1871. szept. 15-ki kérdéses tárgy, jkönyvet figyelembe nem vette: ez nyilván kitetszik az alapperben hozott 1-ső bír. ítélet indokolásának az A. jkönyvvel, s a hagyatéki pótleltárral való egybevetéséből. Az uj bizonyítékul felhozott A. tárgy, jkönyv tehát az alapperben nem használtatott, s minthogy az lényegileg a per tárgyára vonatkozik: azért annak alapján a perújítást, a perr. 315. §. c) p. értelmében megengedni kellett; azon kérdés: az A. alapján saő. alatti jkönyvvel szemben illeti-e valami felperest, a per érdemére tartozván. 4. A névre szóló részvényeknek 3-ík személyre való átruházása, a részvény-társaság irányában csak akkor tekinthető igazoltnak, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett, minek mellőzésével történt átruházás jogi érvénynyel nem bir. (1878. június 25. 429. sz. a.) P. Ottó, M. Boldizsár mint a tolcsvai takarékpénztár igazgatója e. 11 db- középhegyaljai népbank, illetve tolcsvai takarékp. részvény kiszolgáltatása, vagy 550 frt fizetése iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, mert a ker. törv. 173. §. valamint az alapszabályok (H) 8. §.