Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

63 Az ekkor, t. i. 1877. november 28-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv felperes részéről két, alperes részéről pedig csak egy perbeszédet tartalmaz; annak alapján hozatott, meg a n.-kikindai törvényszék mint telekk. hatóság által 1877- évi deczember 11-kén 14637. sz. a. az Ítélet. A kir. itélő tábla, melyhez az iratok a felebbezés folytán felküldettek, tekintve, hogy a fenebbiekben körvonalozott eljárás a szabálytalanságok lánczolatát tünteti fel, jelesül, tekintve, hogy az elsőbiróság a helyett, hogy G. Dánát az egyezség nem sikerülte folytán írásbeli keresetének benyújtására utasította volna a ptrs 129. §-a ellenére, mely telekkönyvi kiigazítási perekben is alkalmazandó, jegyzőkönyvileg előterjesztett keresetét elfogadta ; tekintve, hogy a ptrs 468. §-a egyedül a végrehajtás folyamában érvényesített tulajdoni s elsőbbségi igényekre vonatkozik, oly szabályt azonban a ptrs nem tartalmaz, melyből következtethető volna, hogy különböző felek között folyó keresetek, s különösen ezek akarata ellenére hivatalból egyesittethetnének ; tekintve, hogy a ptrs 85. §-a b) pontja megsértésével a szemé* lyesen megjelent Zs. Jova nyilatkozata jegyzőkönyvbe vétetett; tekintve, hogy az egyesitett perek érdemleges tárgyalásakor felperesnek két, alpereseknek pedig csak egy perbeszéd engedtetett; hogy tehát ezen a ptrs szabályaiba ütköző eljárás a 297. §. 1. pontja szerint semmiségi esetet képez: ezen ügyet a ptrs 304. §. rendeletéhez képest a kir. semmitőszókhez terjesztette fel. A magyar kir. Curia mint semmitőszék következő határozatot hozott: Tekintve, hogy a fenálló polg. törv. rendt. szabályai szerint rendes eljárásban, mely szerint a telekkönyvi hatóság elé tartozó telekkönyvi kiigazítási peres ügyek is tárgyalandók, a felek szóbeli nyilatkozatai jegyőkönyvbe vételének helye nem lehet, hanem az eljárás a ptrs 85. §-a b) pontjának figyelembe vételével beadandó írásbeli kereset alapján indítható meg, s e szerint az elsőbiróság perrendellenesen járt el, midőn a telekkönyv kiigazítása iránt beadott kérvény tárgyalása s az egyezség nem sikerülóse folytán a szóbeli keresetet elfogadta, a helyett, hogy a felet a ptrs 129. § ához képest írásbeli kereset beadására utasította volna; tekintve továbbá, hogy a ptrs 468. §-a csupán a végrehajtási eljárásnál felmerült elsőbbségi s tulajdoni igények iránti kivételes eljárásra vonatkozván, a felek által külön tárgyaltatni kivánt kü-