Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

61 keresk. bíróság előtt kereskedelmi rendes pert inditott, melyben az következő ítéletet hozott: A bírói illetőség megállapíttatik ; s alperes köteleztetik 50 írt foglaló kétszeregét 100 frt o. é. összeget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett felperesnek feltétlenül megfizetni; mégis ha felperes leteszi a következő becslő esküt: «Én V. Rókus esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy E. Adolf alperestől 1873. évi márczius hó 16-án megvásárolt 2000• láb tölgyfa elhordásának megkisérlésére fordított költségeim 170 frt 20 krt tesznek ki; esküszöm továbbá, hogy ezen 2000 • láb tölgyfának másutt 15 krjával okvetlen szükségelt drágább megvétele által nekem 100 frt kár okoztatott, Isten engem ugy segéljen*).Ez esetben köteleztetik alperes E. Adolf pécsi lakos felperesnek még 220 frt 20 kr kártérítési tőkét; ennek 1873. június hó 1-től járó 6% kamatait és 58 frt 26 kr biróilag mérsékelt perköltséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni és az illetéket viselni. A becslő eskü le nem tevése esetén felperes a 220 frt 20 kr kártérítés iránti keresetével elmozdittatik, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, s a kincstári illetéket a felek közösen viselik. Alperes viszonkeresetével feltétlenül elmozdittatik. Indokok: A birói illetőség az 1875. évi deczember hó 1-én kelt igazságügyministeri rendelet 30. §-a alapján volt megállapítandó, miután ezen §. a kereskedelmi törvény hatályba lépte előtt keletkezett ügyletekből folyó pereket a kereskedelmi bíróságok hatásköre alól el nem vonta. Az ügy érdemét illetőleg : Az A. a. szerződés szerint a megvásárolt fák az elvitel előtt pontosan megmérendők és feljegyzendők lettek volna, mely feltételből, de az adásvételi ügylet természetéből is folyik, hogy E. Adolf alperes az eladott fákat vevőnek áladni tartozott volna; miután pedig felperes önmaga beismeri, hogy szerződés kötése alkalmával az erdőben létekor az erdő már vágás alatt volt, és a tölgyfák levágatása ellen óvást nem tett; a szerződésben pedig a fáknak fennállva vagy levágva leendő átadása iránt feltétel nem foglaltatik, alperes ellenében csakis azon kötelezettség volt biróilag megállapítható, hogy akár fennálló, akár levágott állapotban a megvett fákat felperesnek, a midőn az átvételre jelentkezik, átadni tartozott volna. Azonban alperes ezen szerződésbeli kötelezettségének nem tett eleget, mert A. Imre, B. Hermann, Pf. András és A. András tanuk hit alatt egyhangúlag vallják : hogy midőn felperes több ízben az