Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)
48 Ha alperes leteszi a pótesküt aziránt, hogy felperessel abban egyezett meg, hogy követelését tetszése szerinti időben és részletekben fizetheti, az esetre felperes keresetével, mint idő előttivel elutasittatik; következő indokoknál fogva: alperes elismerte azt, hogy az A. alatti számlában foglalt ruhanemüeket felperesnél megrendelte, s átvette; kifogást tett azonban a kereset, mint időelőtti ellen, azt állítván, hogy alperes a fizetési időt és a részletek mennyiségét felperes tetszésére bizta; kifogást tett továbbá az érdemben is, jelesül kifogást tett a rnhanemüek kitüntetett ára ellen, azt is állítván, hogy azok olcsóbban lettek kialkudva, és hogy egy nadrágot alperes vissza vett. Jelen ügy elbírálásánál első sorban a kereset idő előtt isógére vonatkozó kifogás lévén figyelembe veendő, miután e tekintetben alperes kifogásként felhozott abbeli állítását, hogy a fizetés tetszésére volt bízva T. S. tanú vallomásával félpróbaerejüleg beigazolta, annálfogva a teljes próba begyőzése végett neki a póteskiit megítélni, ós a per kimenetelót első sorban annak le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Felperes felebbezése folytán a budapesti kir. ítélő tábla 1878, évi márczius 19-én 66681. sz. a. következő ítéletet hozott: Az elsöbiróság Ítélete a kereset időelőttiségének kérdésében intézkedő felebbezett részében megváltoztatik, s alperes időelőttiségi kifogásának elvetésével, felperes keresetének ez irányban feltétlenül hely adatik; mert oly esetekben, midőn a kötelezettség teljesítésére határidő kikötve nincs, a teljesítés rendszerint bármikor követelhető, s miután azt, hogy a kereseti követelés fizetésére nézve köztük meghatározott határidő lett volna kikötve, alperes maga sem állítja, ily kikötés hiányában alperes az előadása szerint kiszolgáltatott áruk árát követelni, mind a fentebbiek, mind a köztük kötött jogügylet természete értelmében jogosított, ezeknél alperes időelőttiségi kifogását feltétlenül elvetni, s felperes keresetének ez irányban helyt adni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta.