Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)
A) Köztörvényi ügyekben. 1. Tekintve, hogy az irói és miivészi tulajdon oltalmazása iránt az osztrák-magyar monarchia és Francziaország közt 1866. évi deczember 11-én létrejött államszerződés hatályának tartama abban évszám szerint meg nem határoztatott, hanem a helyett 15. §-ában az mondatott ki, miszerint ugyanaz addig marad érvényben, mig a vele egyidejűleg kötött keresked. szerződés hatályban fentartatik; ezen utólag az ország törvényei közé igtatott szerződés pedig az 1878. évi XVIII. tvezikk folytán jelenleg még érvényben van; tekintve továbbá, miszerint abból, hogy az irói és művészi tulajdonra vonatkozó kérdésbeni conventió az 1867-iki magyar-osztrák vám- és kereskedelmi szövetségben kifejezetten nincs megemlítve (valamint megemlítetlenül hagyatott az osztrák-magyar és a franezia honpolgárok hagyatéka körül kölcsönösen követendő eljárás iránt Francziaországgal szintén 1866. évi deczember 11-én kötött, s a keresked. szerződéssel egyenlő tartamúnak nyilvánított államszerződés is), nem következik, hogy az Magyarországra nézve hatálylyal nem birt, vagy hatályát elvesztette volna: miután az idézett szövetség 2-ik czikkében az idegen államokkal kötött egyedül csak azon szerződések neveztettek meg, melyek a közgazdasági viszonyokat szabályozzák a külföld irányában ; s tekintve, hogy a esászári és királyi közös külügyminisztériumnak 1877. évi jul. 4-én 5865. sz. a. kelt igazolványa minden kétséget kizár arra nézve, hogy az irói és művészi tulajdon biztosítása tekintetében Francziaország részéről az osztrák-magyar monarchia irányában a szóban forgó államszerződés alapján teljes viszonosság gyakoroltatik : ezeknél fogva a bevezetésben jelzett államszerződés Magyarországra nézve kötelező erővel bir. (Teljes ülési határozat.) (1878. évi október 8-án 19206. sz. a. hozott határozat.) B. Lajos párisi zenemüvek kiadójának, R. ós társa és P. Frigyes budapesti czégek, valamint E. és Sch. bécsi, ós E. M. lipcsei nyomdatulajdonosok elleni zárlati kérvényei tárgyában, zártkérő részéről a budapest kir. váltó s kereskedelmi törvényszéknek 1878. évi augusztus 16-án 62672. sz. a. kelt elutasitó végzése ellen semmiségi panasz adatott be. A magyar királyi Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert az ideiglenes törvénykezési szabályok I. 23. §-a által csak átaljában a törvény ótalma alá helyezett irói és művészi tulajdonnak a jogositlan utánnyomatás és utánzás elleni megvédése iránt részletesen intézkedő törvény nem létezvén, a külföldiek pedig a 1*