Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

fis az állítólagos szerződésnek N.-Kanizsán történt létrejöttét mivel sem igazolta , ennélfogva ezen kir. tszóknek illetőségét a területen nem lakó alperesre nézve leszállítani s felperest mint az illetőség kérdé­sében vesztes felet a költségekben elmarasztalni kellett. Ezen végzés ellen felperes f. é. április 2-kán 2244. sz. a. semm. panaszt adott be ; a semmitőszók azt elvetette; mert az illetőség előzetes kérdését a ptr. 99. §-a szerint végzés által kell eldönteni, eskü általi bizonyítás pedig a polg. törv. rend­tartásban tüzetesen kijelölt eseteken kivül, a 221. §. értelmében csak végitélet által rendelhető el, a kir. tszók e szerint nem követett el alaki szabálytalanságot az által, hogy a kifogás alá vont bírói illetősége kérdésében ajánlott póteskü általi bizonyítást meg nem engedhetőnek jelentvén ki, az e mellett eredményre nem vezethető egy tanú kihallgatásának sem adott helyet és ennek folytán panasz­kodó keresetével az alperes illetékes bíróságához utasította. 12. A ptrs 35. §-a külföldiek irányában is alkalmazandó levén, oly esetben is, midőn a szerződés teljesítési és az áru rendeltetési helye különböző, ez utóbbinak kikötése nem akadályoztatja a külföldi szerződő fél irányában azon hazai bíróság illetékességének megállapítását, melynek területén az átadás, illetve a szerződés teljesítési helye fekszik. (1878. ápril 3-kán 6093. sz. a. kelt határozat.) A b.-gyulai kir. tszék mint kereskedelmi bíróság a b.-csabai gazd. keresk. és hitelintézet mint felperes L. és társa drezdai kereskedő czég alperes ellen, 509 frt 19 kr gabnaár és jár. iránt 1877. évi márcz. 31-kén 3363. sz. a. keresetet indítván, alperes kifogást tett a birói illetékesség ellen, mivel alperes mint külföldi lakos csak a ptrs 32. és 34. §-ai alapján lett volna ezen bíróság előtt perbe idézendő, ennek feltételei pedig fenn nem forognak; különben is az eladási ajánlat Drezdában fogadtatott el, a szerződés tehát ott jött létre. Az eljáró tszék alperes kifogását elvetette: mert alperesnek illetéktelenségi kifogása alaptalan, a mennyiben ugyanis az 1868. 54. tczikk 34. §. az idegeneknek csak általános birói illetőségét szabályozza, azonban a kivételes birói illetőségi szabályokat nem érintvén, ezek az idegenekre is érvényesek, már pedig a fennforgó esetben a kereset alapját képező szerződés felperes részéről B.-Csa­bán volt teljesítendő s ugyanott teljesítendő alperes részéről is, következéskép az idézett tczikk 35. §. alapján alperes e bíróság előtt helyesen pereltetett be annál inkább minthogy felperes könyvei is B.-Csabán és így e bíróság területén vitetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents