Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

110 alperest a keresetben, kamataiban s 50 frt perköltségben elmarasztalta. Indokok: Alperes azon kifogásai: hogy mivel ő még 1875. év elején alperes részvény-társaság hitelegyletéből, üzletrésze felmondása folytán kilépett; továbbá mivel az E. alattiban érintett külön biztosítéki alapnak, a veszteségek fedezésére teljesített fizetések következtében, tettleg beállott kimerítése felperes részéről ki nem mutattatott, — a kiszabott 25% veszteségi pótlékot hitele aránya szerint megfizetni nem tartozik, a 2-od bíróság által e részben felhozott helyes indokok alapján — figyelembe nem vétethetnek. Ellenben a 2-od bíróságnak a felvételi bizottság által elhatározott pótfizetés kivetésére s megállapítására vonatkozó indokolása elfogadható nem volt ; mert az igazgatóságnak K. a. jelentése szerint, az igazgatóság a felvételi bizottságnak C. alattiban foglalt határozatát a pótfizetés bekovetelése iránt nyilván magáévá tette s ebbeli határozatát a közgyűlésnek bejelentette, — a közgyűlés pedig az L. a. jkönyv szerint a bemutatott jelentést tudomásul vette, s ezáltal az igazgatóság intézkedését jóváhagyta, ugy hogy a felvételi bizottságnak D. alatti további határozata, csak az igazgatótanács által, a közgyűlés jóváhagyásával elrendelt pótfizetés bekovetelése iránti intézkedés gyanánt jelentkezik ; — mindezeknélfogva stb. 78. A váltóeljárási rendelet szerint váltóügyekben is alkalmazandó azon szabály, mely szerint a beadványnak postára való feladása egyenlő hatályn a bírósághoz való közvetlen benyújtással. (1878. július 2. 383. sz. a.) T. Laura — gr. B. Aurél e. 500 frt iránt indított váltóperben a sommás végzés kibocsáttatott, mi ellen alperes 1877. febr. 21. kifogásokkal élt. Az ennek folytán kitűzött jkönyvi tárgyalásra csak felperes jelenvén meg : A kolozsvári tszék 1877. aug. 21. a sommás végzés hatályában fentartásával alperest kifogásaival elutasította; mert alperesnek azon kifogása, hogy a váltó értékét meg nem kapta, nem volt érvényesíthető szemben felperessel, mert ez forgatmány utján jutott a váltó birtokába, — a forgatmányossal szemben pedig — a váltótörvény szerint — az érték meg nem kapása miatti kifogásnak helye nincs; miért alperes erre irányult kifogásaival elutasítandó, s a nem kifogásolt eredeti váltó alapján a megtámadott sommás végzés érvényében fentartandó volt.