Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

108 77. 1. Valamely hitelegylet igazgatósága a felvételi bizottságnak a pótfizetés bekóvetelése iránti határozatát magáévá tevén, s ezt a közgyűlésnek bejelentvén, ez pedig azt tudomásul vévén, — a felvételi bizottságnak további intézkedése a pótfizetés kivetése és beszedése iránt — jogosultnak tekintendő. 2.1 hitelrészes ezen pótfizetés teljesítését meg nem tagadhatja, az alapszabályilag megállapított egyetemleges kezesség idejének leteltéig, — habár a társaságból ki is lépett, s ha a pótfizetést szükségessé tevő, biztosítéki alap kimerültsége a részvénytársaság által ki nem mutattatott is. (1878. május 20-án 380, sz. a.) A Pest lipótvárosi bank részvénytársaság — S. Vilmos e. 100 frt hitelegyleti követelés iránt a bpesti váltó keresk. tszék előtt pert inditott; melyben felperes keresetével elutasittatott s 40 frt perköltségben marasztatott; mert alperes, ki a hitelegyleti tagok sorából, — felperes hallgatag beismeréseként is — még 1875. elején szabályszerű felmondás utján kilépett, az alapszabályok 33., 34. §§. szerint, miután egyébként kilépésével további hitelbeni részesüléséről lemondott, jogszerűen nem kötelezhető arra, hogy a kereseti követelést, még ha ennek jogalapja s valódisága bebizonyitottnak elismertetnék is, fölperesnek megfizesse. — Kétségtelen ugyanis az E. a. belépési nyilatkozatból, mint a hivatolt alapszab. rendelkezéséből is, hogy a hitelegyleti veszteségek tekintetében, a hitelegyleti tagok, az általuk vállalt egyetemleges fizetési kötelezettség alapján, csak akkor s annyiban szoríthatók fizetésre felperes irányában, ha és mennyiben a veszteség az egyes tagok által mindjárt a belépéskor e czólra fizetni kellett pénzösszegek s egyéb értékből alakult ((Biztosítéki alap» — továbbá a (tletéteményezett részjegyek, illetve törzs betétkönyvek)) értékeiből elegendőleg kiegyenlíthető nem lenne; — a hitelrészesek egyéb vagyonukkal tehát az alapszab. szerint csak akkor felelősek, ha a tagok vagyonából alakított s csak különösen e czélra szolgáló fentemlitett tartalékalap kimerült. Felperes azonban maga sem állítja, hogy azon alap a kérdéses veszteség törlesztésére fordíttatott, s a feltételes fizetési kötelezettség esete beállott volna. — Nincs jogosítva tehát felperes azon felül, a mit már az esetleges veszteségek fedezetére a hitelegylet tagjaitól előre beszedett s a mit mint kártérítési alapot első sorban ö maga alapszabályilag határozottan megjelölt, a hitelegylet tagjaitól a veszteségek pótlására első sorban, az alapszab. sorrend megfordításával, s mielőtt az e czélra alkotott alap kimerittetnék, egyenesen a hitelegyleti tagok egyéb vagyonát igénybe venni s talán a kérdéses alapot másra felhasználni.