Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

87 XXII. törvényczikk 10. §. b) pontjának utolsó része értelmében ellene a csődöt elrendelni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben : mert felperes, kinek az 1840. évi XXII. törvényczikk 6. §-a rendeleténél fogva kötelességében állott volna az alperes fizetési tehetetlenségét előtüntető adatokat már csődnyitási kérvényében előadni, az iránybani tárgyalás folyama alatt sem szolgáltatott bizonyítékot, minthogy sem alperes banknak végleszámolás alatt állását, mely különféle okoknál fogva történhetvén, abból magából fizetési tehetetlenségre következtetést vonni még sem lehet, sem a csődelrendelésnek más hitelezők részéről történt kérelmezését, mely alaptalan is lehet; végre sem panaszlottnak G. alatti levelében kelt abbéli nyilatkozatát, hogy egyedüli vagyonát képező activ követeléseinek behajthatása kétséges, s ennélfogva vagyoni állapota igen kedvezőtlen, mely körülményből fizetési tehetetlenség szükségkép nem folyik, az adós fizetési tehetetlenségének igazolására törvényszerű bizonyítékul elfogadni nem lehet, és mert ily körülmények között alperes követelési és tartozási állapotának kimutatására ugyancsak az idézett 6. §. további rendeleténél fogva kötelezhető nem lévén, valamint alperes vagyonbeli állapotának az idézett törvényczikk 8. §-a rendeletéhez képest bíróilag leendő megvizsgálása helyt nem foghat, ugy a 10. §. b) pontjának végszavaiban érintett eset jelen ügyben fenforgónak nem tekinthető. 59. Ha a külföldi hitelező a csőd megnyitása felöl a csődtörvény 31. §-a rendeletéhez képest sem értesíttetett, az általa a csődkeresetek beadására kitűzött határidő után beadott kereset is elfogadandó. (1875. jan. 18-án 31. sz. a.) F. Jánosnak K. Teréz csődtömege ellen 223 frt 55 kr iránt beadott csődkeresetót az elsőbiróság mint elkésettet hivatalból viszszautasitotta. A mondott hitelező e végzés ellen felebbezvón, ennek folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1874. évi okt. 14-én 4917. sz. a. következő végzést hozott: Az eljáró törvényszéknek fentebbi végzése, tekintve, hogy a 3175/á93i. számú elsőbirósági jelentéshez csatolt 2070/873. számú felterjesztésben, a m. kir. igazságügyminiszterium a csődtörvénynek csak a belföldre vonatkozó 28. §-a szerinti intézkedés megtételére keres-