Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

n 47. Midőn okiratilag valaki egy harmadik részére [ingatlan birtokát egy bizonyos összeg erejéig nyert hitel, tehát nem egy bizonyos meghatározott tartozásra nézve, jelzálogul leköti; — tekintve, hogy a kölcsönadó abban korlátolva nincs, hogy adósának a fedezett hitel összegén túl ne hitelezzen, a jelzálog a biztosított ősszeg erejéig lekötve marad, mindaddig, inig az, akiért kezesség vállaltatott, adós, habár a fennálló adósság az eredetileg hitelezett összegen túl kölcsönöztetett volna is. (1875. ápril 22-én 2634. sz. alatt.) A debreczeni ipar és kereskedelmi bank mint felperesnek B. Zsuzsanna alperes ellen 500 frt s jár. iránt inditott sommás perében, az elsöbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. itélő tábla 1875. évi január 25-én 59237. sz. a. hozott Ítéletével: az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta, s alperest 500 frt tőke s ennek 1873. január 1-től számítandó 8% kamatainak megfizetésére kötelezte; következő indokoknál fogva: Az alperes által meg nem támadott, és igy ellene teljes bizonyítékot képező A. alatti zálog ós fedezeti okirat tartalmából kitetszik, hogy az mindaddig az intézet birtokában és a jelzálog lekötve marad, mig a hitelt élvezők a banknak adósai lesznek, ós hogy ezen fedezet nem egy bizonyos ós meghatározott okmány alapján felvett összegre, hanem a nyert hitel folytán általában adott összeg biztosításául szolgál. Tekintve már most egy részt, hogy a bank abban, miszerint adósainak a fedezett hitel összegén túl ne hitelezzen, korlátolva nincsen, de másrészt az által, hogy az adósok a kikölcsönzött összegből a fedezeti okiratban kijelölt összeg erejéig fizetéseket teljesítettek, a jelzálog a mennyiben még más adósságok fennállanak, meg nem szűnik, ós továbbá is lekötve marad, tagadhatlan, hogy a bank a jelzálogból mindaddig követelhet kielégítést, mig azon összeg, melynek erejéig biztosítékul szolgál, ki nem fizettetik, és ezen joga mindaddig fennáll, mig a hiteltélvezők uj adósságot csinálnak, és mig a fedezeti okiratban kijelölt összeg a jelzálogból be nem hajtatott, mely esetben ismét kétségtelen, hogy a jelzálog csak azon összeg erejéig vehető igénybe, mely kikötve volt. Mindezek alapján alperes azon kifogásai, miszerint az A. alattiban említett 1500 írt az l.sz. alatti váltó tanúsága szerint igénybe vétetvén, és a 2—6. sz. alattiak szerint kifizettetvén, a fedezeti okmány érvényét elvesztette, ós hogy a B. alatti 500 frt nem az A. alatti okmányra, hanem az adós személyes hitelére adatott, mint alaptalanok mellőzendők, és alperes, ki a B. alatti valódiságát taga-