Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

13 eleget tett s ugyanekkor tudatván felperessel a levél hiánylatot, az árut utánvéttel terhelte. Minélfogva felperes kellő időben értesíttetvén alperes által, a posta kincstár elleni netáni igényeit érvényesíteni képesítve volt. Ezek szerint alperes a levelet nem kifogástalanul vette át s az értesítésnek eleget tevén mulasztónak nem tekinthető és a kereset értelmében annál kevésbé marasztalható, mert ezek begyőzóse esetére is felperes azt, hogy a kérdéses levélbe 950 frtot helyzettel, fia a 192. §. alapján kihallgatható nem lévén, mivel sem bizonyította. E döntő ténykörülményre egyéb bizonyíték hiányában a felperes által kinált és alperes czég által H. Tivadar czégbeltag s a kérdéses levél átvevője személyében elfogadott főesküt utóbbinak ^negitélni s a per kimenetelét ez eskü le vagy le nem tételétől függővé tenni kellett, miután a per döntő ténykörülményét az képezte, váljon a kérdéses levél birt-e állítólagos tartalmával alperesnek történt kézbesítése idején, avagy abban alperesnek 800 frt kézbesittetett. A kir. tábla 1877. decz. 27-én 5926. szám a. az elsőbirósági ítéletet megváltoztatta s alperest a keresetben elmarasztalta az esetre, ha főesküt tesz felperes arra: «hogy alperes a hozzá intézett, de elveszett levélben őt arról értesítette, hogy a kérdéses levél átvételekor annak borítékán sérülés volt.» Ha pedig le nem tenné, ellenben alperes czég H. Tivadar beltag személyében leteszi a főesküt az iránt : «hogy a felperes által alperes czóghez czimzetten, a C. posta vevóny tanúsága szerint állítólag 950 frt tartalommal 1876. szept. hóban 36 gram sulylyal feladott levélben nem 950, hanem csak 800 frtot vett át» ez esetben felperes elutasittatik. Indokok : A kereskedelmi minisztériumnak a pénzküldemények postán való szállítása s a posta intézetnek szavatolása tárgyában 1868. deczember 1-én kelt rendelete szerint, a posta intézet felelőssége ós szavatolása lepecsételve feladott, vagyis «állítólagos)) érték tartalom hiányára kiterjed azon eset kivételével ha az illető levél, a boríték s pecsétek látható megsértése nélkül lett a czimzettnek kézbesítve. E rendeletből önkényt folyik, hogy a czimzett a hozzá intézett pénzes levelet, ha annak borítékán vagy pecsétjein látható sérülés létezik, át nem veheti a nélkül, hogy a sérülés s állítólagos értéktartalomnak netaláni hiánya, a posta intézet közegének jelenlétében s elismerése mellett meg ne állapittassék ; mert ha a czimzett ellenkezőleg jár el, ugy a feladót megfosztván azon jogától, hogy az irányában felelősséggel és szavatossággal tartozó posta intézettől a hiányzó érték megtérítését követelhesse, ezen eljárásából szármáz-