Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)
38 28. 1 váltó elfogadója által felhozott, s a kiboesátóhozi viszonyából merített kifogások, az intéziényes mint harmadik személy ellenében nem érvényesíthetők. (1878. máj. 6-án 309. sz. alatt.) M. Mór, D. Pál ellen 65 frt váltó összeg fizetésére a bpesti váltó tszék előtt 1877. nov. 21. sommás keresetet támasztott, melyre nézve a 97813. sz. a. fizetés meghagyási végzés ellen kifogások adattak be. A jkönyvi tárgyalás befejezte után A váltó tszék 1878. jan. 4. 44. sz. a. Ítéletet hozott, melyben a 97813. sz. végzés hatályon kívül helyezésével, felperest keresetével elutasította s 9 frt perköltségben marasztalta: mert az '/. alatti felperesileg valódiságára nézve nem kifogásolt kötlevél szerint, alperes a kereseti váltó kibocsájtója M. testv. czégtől 1877. aug. 23. egy varrógépet oly kötelezettséggel vásárolt,hogy a hátralékos 65 frt vételárt 1877. okt. l-jén kezdődő 5 frtos havi részletekben fizetendi. Ennek alperes eleget tett, a mennyiben 3. 4. sz. a. okiratokkal igazolta, hogy a novemb. s deczemberi részleteket lefizette, az októberi részlet pedig törlesztetett a gép elküldése alkalmával alperesen megvett 5 frt utánvételi összeggel. Minthogy pedig alperes állításaként a kereseti váltó csak fedezetül adatott az esetre, ha a havi fizetések nem teljesíttetnének; és az e részbeni megállapodás, illetőleg a fentemiitett jogügylet érvénye felperes részéről közvetve beismertetett abbeli állításával, hogy váltóbeli jogát azért érvényesítette, mivel alperes az októberi részleteket ki nem fizette ; ennélfogva, tekintve, hogy az utánvéti 5 fi t csakis az októberi részletbe tudható be, a mennyiben alperes szerződós szerint előbb fizetni nem volt köteles, és mivel azt csakis a kereseti tartozásra történtnek kellett tekinteni, a mennyiben felperes nem is állitá, hogy irányában másnemű tartozása is volna; továbbá tekintve, hogy a váltó első birtokosa, mint kibocsátónak, a fedezeti váltót, miután alperes kötelezettségének eleget tett, nem volt joga kitölteni, illetőleg a jelenlegi felperesre átruházni; tekintve, hogy a jelenlegi felperes, minthogy a per során előadottakból kétségtelen, hogy az alperes s a váltó kibocsátója közti szerződésről tudomással birt, jóhiszemű váltóbirtokosnak nem tekintethetik, s igy ellene is érvényesíthető minda zon kifogás, melyek a kibocsátó e. felhozhatók ; mindezen okokból felperest elutasítani kellett: A kir. tábla 1878. február 12-én 352. szám alatt következőleg ítélt:
