Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

38 a visszavonás után küldötte el azokat, roszhiszemüleg járt el, mind­ezeknél fogva stb. A bpesti kir. tábla 1878. jan. 22. 6290. sz. alatt az elsőbiró­ság Ítéletét megváltoztatván, alperest a keresetben elmarasztalta következő indokolással: A keresk. törv. 316. §-sa, a távollevők közt Írásban tett aján­latról és elfogadásról intézkedvén jelen esetre nem alkalmazható ; miután a kerjeset alapjául szolgáló adásvételi ügylet, alperes beis­merése szerint is, alperes és felperes utazója közt, ki a keresk. törv. 45. §. szerint ilynemű ügyletek kötésére jogosítva van, a ker. törv. 336. §. értelmében valósággal létrejött. Minthogy tehát alperes jogo­silva nem volt a jogérvényesen megkötött ügylettől elállni, őt a mennyiségileg nem kifogásolt kereseti követelés s járulékai fizetésére kötelezni kellett. A legf. Ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból helybenhagyta. 26. A megtartási jog csak oly tárgyakra érvényesíthető, melyek magának az adósnak tulaj­donát képezik. (1878. márcz. 19. 149. sz. a.) H. Gusztáv a pesti kereskedelmi bank ellen óvadékot képezett két drb keresk. bankrészvény kiadatása, vagy értéke megtérítése iránt a bpesti keresk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék felperest elutasította : mert alperesnek a kereseti követelés e. intézett kifogását ala­posnak elismerni kellett; mert alperes 2. sz. ítélettel igazolta, hogy F. K. kártéritési kötelezettsége alperes e. 90,000 frton felüli össze­gig bíróilag megállapittatott, 3. sz. alatti végzéssel pedig azt, hogy az engedményes felperes jogelődje az engedményező H. Gyula a fenyítő vizsgálatnál bíróság előtt beismerte, hogy F. Károlynak 4000 frtal adósa ; végül bizonyos tény az mikép a C. engedmény sokkal később keletkezett, mint alperesnek F. elleni követelési joga és illetőleg ez alapon F. K. jogán H. Gyula elleni 4000 frt köve­telési joga. Ezek után tekintve, hogy az adós mindazon kifogásokat, melyekkel az engedményező hitelező ellenében élhet, az engedmé­nyes ellen is felhasználhatja ; továbbá hogy az engedményezett adós az engedményező hitelező ellenében az engedményezéskor már létező viszonkövetelését tartozásába jogszerűen beszámíthatja ; végül hogy felperes nem is állítja, mikép H. Gyula a kérdéses 4000 frt tartó­c*

Next

/
Thumbnails
Contents