Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

33 Vi, V2 éa 1/s alatt perrendellenesen becsatolt okiratokra tekintettel lenni nem lehetett. Többire nézve az elsőbiróság neheztelt ítélete azért bagyatik helyben : mert a 6261. sz. harmadbirósági itélet indokolásából kitünöleg felperes az A. alatti egyesség érvénytelenitésére irányzott alapkere­setével főleg azért utasittatott el, mivel felperesnek az alapperben lett beismerései, s az alperesileg felmutatott, s valódiságukra nézve nem kifogásolt okiratok által begyözöttnek vétetett, hogy az örökha­gyó Gr. St. István után maradt javakban felperest öröklés úgy sem illetné, mivel azokról az örökhagyó, mint kizárólag fiágát illetőkről, felperes kizárásával rendelkezni jogosítva volt, a mint hogy az 1. sz. szerint ily értelemben rendelkezett is. Ezen tényállás azonban, mely ezen birói ítéletekre alapúi szol­gált, az újított per során előadottak által lényegesen megváltozott; mert felperes újított keresete alapjául épen azon ügyvédi hiba, illetőleg mulasztás szolgált, hogy az alapperben az itélet indokául vett beismerések tétettek, a dolog természetéből, de a p. t. eljárás szabályaiból (ptr. 320. §.) folyik, hogy azon beismerésekre ezen újított perben alperes joghatálylyal többé nem hivatkozhat, hanem azokra tekintet nélkül kötelességében állott volna felperes tagadásá­val szemben bebizonyítani, hogy az 1. sz. alatti végrendelet tör­vényszerű kellékekkel bir, továbbá hogy az ősiségi szabályok értel­mében kellő időben letétemónyeztetett, végre, hogy örökhagyó javai oly minőségűek, melyekről az felperes kizárásával is érvényesen ren­delkezhetett : ez érdemben azonban elfogadható, s elegendő bizonyí­tékot alperes fel nem hozott : mert az eredetire történt egyszerű hivatkozás által arra nézve, hogy az 1. sz. alatti végrendelet örökhagyó által egész terjedelmében sajátkezüleg Íratott, nem állíttatott elő bizonyíték, annál kevésbé arra, hogy az alaki kellékek tekintetében keltekor érvényben volt törvény rendelkezésének megfelelne ; valamint az is, hogy a szóban forgó végrendelet az ősiségi szabályok értelmében kellő időben leté­tetett volna, be nem igazoltatott; minthogy ha felperes határozott tagadása ellenére a letétel napjáúl 1856. ápril 25-ike vétetik is, a a letétel elkésett, mivel az ezúttal eredetben felmutatott 1. sz. alatti végrendelet megtekintéséből kétségtelen, hogy az 1852. aug. 25-én lön kiállítva, s az okirat oldalán látható 1856. ápril 21-ike csak az utólagos közbeszúrás időpontját jelzi mint ilyen az osztrák polgári törvény hatálya előtt kelt végrendelet tohát, joghatálylyal csak akkor C

Next

/
Thumbnails
Contents