Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

93 tatásához tartozónak, ha ennek ellenkezője magából az okmányból ki nem tűnik. Ez esetek közül azonban itt egyik sem forog fenn, mert eltekintve attól, hogy az A. alatti kötelezvény nem alperes által, hanem annak javára állíttatott ki, annak mint közhitelű okmánynak tartalmából világosan kitűnik, miszerint az abban foglalt kölcsönügyletet alperes nem mint kereskedő, hanem mint magánzó kötötte, mi által kétségtelen ós nyilt kifejezést kivánt adni annak, hogy a kérdéses kölcsönügylet megkötésénél nem kereskedői minőségben járván el, az arról kiállított okmány keresked. üzlet folytatásához tartozónak ne tekintessék s hogy annak folytán az abból felmerülendő vitás kérdések megbirálásánál reá nézve nem a kereskedelmi, hanem a közönséges polgári törvény szabályai alkalmaztassanak. Mindezeknél fogva felpereseket keresetükkel illetékesség hiánya miatt elutasitani s mint perveszteseket a perköltségekben elmarasztalni kellett. Az ügyvédek munkadija s költsége megállapítása iránti határozat a törv. rendt. 252. §-án alapszik. Felperesek ezen végzés ellen semmieégi panaszszal éltek, a semmitőszék a neheztelt végzést a ptrs. 297. §. 5-ik pontja alapján megsemmisítette s az illetékesnek kijelentettkir. ker. tszéket további eljárásra utasította ; mert a kórdósbeni kölcsönadási ügylet alperest mint bej. kereskedőt illetőleg a keresk. törv. 259. §. 2. pontja alá tartozó keresk. ügyletet képez, melynek ebbeli jellege nem változott az által, hogy alperes kereskedői minőségét, melyet egyébként a jelen per rendén is éppen azon biróság előtt tagadta, melynél czége bejegyeztetett — a közjegyzői okirat kiállításakor elhallgatta, s hogy ennek folytán az okiratot felvevő közjegyzői helyettes által, kiről az, hogy a felek polgári állását (közj. törv. 79. §. b) tudva nem helyesen jelölte volna meg, fel nem tehető — magánzónak czimeztetett; az e. f. bíróságnak ezen czimzésből levont azon következtetése, hogy alperes az által, hogy magát magánzónak neveztette annak adott volna kifejezést, hogy nem akart keresk. ügyletet kötni, s hogy ezen kifejezéssel szemben a fennforgó ügylet kereskedelminek tekinthető nem lenne : teljesen tarthatatlan; mert valamint a kereskedő nem ruházhat fel valamely ügyletet kereskedői jelleggel, mely törvény szerint keresk. ügyletet nem képez : ép ugy nem vonhatja el a törvény értelmében kereskedelminek tekintendő ügylettől a kereskedői minőséget, a nélkül, hogy bebizonyítaná, hogy az ügylet üzletével semmiféle összeköttetésben nem áll ;