Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

65 azért, mert azok legnagyobb részint törvényösmeretet nem igényelnek s inkább csakis az egyes üzletágak gyakorlati viszonyaiból merített tapasztalások által oldhatók meg. Mindezek alapján kéri a neheztelt végzés megsemmisítését ós a birói illetőség megállapítását. A m. kir. Curia mint semmitőszók a sem. panaszt elvetette ; mert a keresk. törv. értelmében kereskedelmi segédnek nem tekintetik egyedül az, ki a főnök üzletében tettleges szolgálatokat teljesít, hanem az alatt mindenki értetik, ki a kereskedelmi üzlet viteléhez szükséges cselekmények teljesítése czéljából a főnökhez átalában szolgálati viszonyban áll, s a ker. törv. 60. §-ában megjelöltek közé nem tartozik. E fogalmon a vezénylői czím, melyet panaszttevő alkalmazásának tartama alatt viselt, mit sem változtat, miután kétséget nem szenved, hogy kereskedelemben a segédszemélyzet egyes tagjai, a reájuk bizott fontosabb teendőknek megfelelő külön czímekkel (Factor, Disponent stb.) elláttatni szoktak a nélkül, hogy e miatt főnöküknek alárendelt s segódi ügykörükbe tartozó üzleti szolgálatok teljesítésére kötelezett közegei megszűnnének lenni. Ezekből folyólag, s tekintettel arra, hogy az A. alatti szerződés 1. pontja szerint is felperes az alperes kereskedelmi társaságnál valóságos szolgálatban állott: az első folyamodásu biróság helyesen határozott midőn panaszttevőt az alperes társaság üzleti segédszemélyzete közé sorozta, s ehez képest keresetével, melyszerint főnökét a szolgálati viszony ideje alatt felmerült fizetési kötelezettség teljesítésére szoríttatni kéri, a neheztelt végzésben idézett törvények értelmében az iparhatósághoz utasította. 3. Az, ki a birói illetékességet a szerződés létrejötte helyéhez képest kívánja ínegállapittatni, a szerződésnek az igénybe vett biróság hatósága területén történt megkötését az illetékesség kérdése tárgyalásánál, tehát az ügy érdemétől elvontan tartozik bebizonyítani. (1877. november 29-kón 23831. sz. a. kelt határozat.) K. testvérek bej. bpesti kereskedő czég, M. Pál bej. bpesti kereskedő és Gebrüder S. berlini czég ellen, a bpesti keresk. ós váltótrvszék mint kereskedelmi biróság előtt, 12,953.75 frt illetve 15500 német birodalmi márka és jár. iránt f. ó. június 10-kón 59538. sz. a. rendes keresetet indított, abban előadván, hogy M. Pál bpesti bej. kereskedő, mint akkor kijelenté, Gebrüder S. berlini bej. kereskedő Döntvénytár XIX. 5