Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

102 alperesnek abbeli kifogása, miszerint a kereset alapját képező váltón lelbető aláírása az 1840. XV. törvczikk I. rósz 14. §-a követelményeinek meg nem felel, a mennyiben keresztnevének első betűje sincsen kiirva, — birói figyelmen kivül volt hagyandó; mert bár igaz, hogy a hivatolt törvény legalább a keresztnév kezdőbetűjének kiirását követeli, mégis tekintve azt, hogy a most hatályban lévő új váltótörvény szerint ezen követelmény többé fenn nem áll, s hogy az 1840-dik évi váltótörvény szelleméhez képest a keresztnév legalább kezdőbetűjének kiírása, a váltókötelezett személyének tüzetesebb körülírása, s a személyazonosság meghatározbatása tekintetéből kívántatott, s minthogy jelen esetben váltóadós alperes kibocsátói aláírásának valóságát tagadásba nem vette, s így a személyazonosság körül kétely fenn nem áll, — alperesnek e tárgybani kifogása elvetendő volt. Alperes semmiségi panasza ós felebbezése folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1877. évi július 2-kán 2547. szám alatt következő végzést hozott: az eljáró kir. törvszéknek fentebbi keletű és számú végzése, az 1876. évi nov. 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 33-ik §-a értelmében helyesebben ítélte, — tekintve, hogy az 1876. évi XXVII. törvczikk 115. §-a szerint a váltónyilatkozat kellékei tekintetében az 1840. XV. törvczikk I. része alapján elbírálandó kereseti váltón látható kibocsátói alárásban az 1840. XV. törvczikk I. rész 14. §. h) pontjában meghatározott kellék, hogy t. i. a kibocsátó melléknevének legalább az első betűje kitétessék, hiányzik, az ily hiányos váltónyilatkozat pedig a vtk. I. r. 19. §-a szerint váltójogi kötelezettséget maga után nem von, és váltójogi viszonyok alapjául nem szolgálhat, hanem köztörvényi tekintet alá esik; tekintve tehát, hogy a törvényszék akkor midőn a kereseti okirat alapján, alperesi kifogás folytán mégis mint váltóbiróság érdemileg hatá-. rozott, a váltóeljárást szabályozó 1876. évi november 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 44. §-a a) pontjába ütköző semmiséget követett el, — megsemmisíttetik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig felperes seromiségi panasza folytán következő végzést hozott: miután a másodbirói végzés az abban felhívott törvszakaszok helyes értelmezésén és alkalmazásán alapszik, az az ellen beadott semmiségi panasz elvettetik.