Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

98 volna is, ez által a többségi, közgyűlési, majdnem egyhangú határozat az alábbiak szerint érvényében még sem volna megingatható, a fenforgó perkérdés elbírálásánál figyelembe venni nem lehetett: egyedül azon kérdés döntendő el, érvényesen határozta-e el a folyó évi márczius 8-iki közgyűlés a feloszlást, illetve felszámolást, vagy sem? Felperes azt vitatja — s ez lenne keresetének egyedüli jogalapja — hogy a közgyűlés alapszabályellenes módon határozta el a feloszlást, mert az alapszabályok 91. §-ának 9. és utolsóelőtti pontja értelmében ehhez szükséges, »hogy a közgyűlésen a kibocsátott részvényeknek legalább fele képviselve legyen« ; — miután pedig csak jelenleg 1500 drb részvény van kibocsátva, tehát szükséges lett volna legalább 750 drb részvény jelenléte, hogy e kérdés felett érvényes határozat hozathassék, s minthogy mégis a közgyűlésen a jegyzőkönyv tanúsága szerint csak összesen 252 db. részvény volt jelen, az ezek által hozott feloszlási határozat érvénytelen. Habár az alapszabályok ekként intézkednek is, kétségtelen, hogy ezen rendelkezés csak azon esetre szólhat, ha a feloszlás kérdése nem a keresked. törvény 187. §-ában érintett, hanem bármely más okból kerül a közgyűlés elé. A jelen esetben azonban, midőn a társaságnak, mely majdnem egész alaptőkéjét elvesztette, a 187. §. imperativ rendelete értelmében összehívott közgyűlése által a felett kellett határoznia, hogy tovább fenálljon vagy feloszoljon-e, s a midőn egyébként kétségtelen — ós ezt felperes sem vitatja — hogy az előadott és fenforgó viszonyok között a társaság további fenállása lehetetlen, ós a felszámolás valamennyi érdekeltek érdekében kikerülhetetlenné vált, az alapszabályok emiitett rendelkezése alkalmazást nem nyerhet, mert ily esetben a törvény rendeli, hogy a feloszlás felett ekkor határozzanak, a mi sok esetben — mint a jelen esetben is — nem volna lehetséges, ha az alapszabályok különös intézkedései tartatnának szem előtt, melyek bizonyos esetre bizonyos részvénymennyiségnek szavazatát vagy jelenlétét kívánják meg. Szükséges tehát, hogy ez esetben, mint általában és rendszerint a jelenlévők általános szótöbbségi határozata ismertessék el érvényesnek. Mindezeknélfogva, s miután egyébként a közgyűlés megtartása és összehívása körül semmi törvény- vagy alapszabályellenesség sem merült fel, felperest igazolatlan keresetétől elmozdítani kellett.