Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

73 szenvedne; de másrészről alperes saját mulasztása folytán a néki csak feltételesen engedélyezett kedvezményre, vagyis a 6 havi fizetési hátralékra igényt többé nem tarthat: ezeknél fogva alperest az általa átvett árúk vételárának, s az által a kereset beadásától járó kamatnak fizetésére kötelezni kellett. 53. Ha valamely lejárt követelés kamatja a hitelező, illetve megbízottja által elfogadtatik, a fizetési határidő azon időpontig, melyre a kamatok lefizettettek, meghosszabbítottnak tekintendő. (1877. november 26-án 674. sz. a.) W. Jakab felperesnek W. István alperes ellen 500 frt s jár. iránt inditott perében a bpesti keresked. s váltótvszók mint kereskedelmi bíróság felperest az alperesnek megítélt főeskü letétele esetén keresetével elutasította. A bpesti kir. ítélőtábla 1877. június 27-én 3166. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság fentebbi ítéletét megváltoztatta, s felperest keresetével feltétlenül elutasította : mert felperes beismeri, hogy W. Ferencz az ő megbízottja volt, s alperes részére a nyugtákat mindig ez állította ki, úgyszintén beismeri, hogy a 3 V. alatti nyugtára W. Ferencz az abban emiitett 8 frt 75 krt alperestől valóban átvette. Minthogy pedig a 3 7. alatti nyugtával bizonyítva van, hogy alperes a kereseti 500 frt követelésnek 1877. április 30-ig járó kamatját 1877. január 19-én, tehát még a kereset beadása előtt W. Ferencz kezéhez lefizette, s minthogy azon felperesi állítás, hogy a 3 •/. alatti nyugta alperes ravasz rábeszélése folytán jött létre, alperesi tagadás ellenében mivel sem igazoltatott; minthogy továbbá felperes a megbízottja által felvett kamatot alperesnek vissza nem adta, sem keresetében számításba nem vette, s ezáltal a fizetési határidőnek 1877. április 30-ig meghosszabbításába hallgatag beleegyezett, s így a f. évi január 23-án inditott kereset akkor is időelőttinek volna tekintendő, ha felperes az alperes által átadott 500 frtos váltókövetelésnek kiegyenlítéséül el nem fogadta volna; 1877. évi április 30-án pedig a kereseti követelés alperes által kifizettetett: felperest keresetével el kellett utasitani. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a bpesti kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta.