Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

63 egyenként Várészben kötelezte a keresetbe vett 750 frt tőkének s 1875. május 15-től számított 6% kamatainak megfizetésére: mert a p. t. rendt. 167. §-a értelmében kiállított kereseti kötelezvény ellenében a kölcsön le nem lett számlálása, ugy a kötelezettség fenn nem állásának bizonyítása a p. t. rendt. 169. §-a értelmében a kifogással élt alpereseket terhelte. Alperesek ennek igazolására az előttemező tanúban hivatkoztak, és jóllehet azok vallják, hogy a kötvény kiállítása alkalmával érték nem adatott, de minthogy ezen körülmény annak lehetőségót, hogy az érték vagy ezt megelőzőleg, vagy utóbb ki nem szolgáltatott, ki nem zárja, a tanúvallomás arra nézve, miszerint alperesek értéket egyáltalán nem kaptak, bizonyítékot nem nyújt, miért is alperesek, kik ezen utóbbi döntő körülmény igazolására más bizonyítékra nem is hivatkoztak, kifogásuk elvetésével, a kereset értelmében elmarasztalandók voltak. A kötelezvényben egyetemleges kötelezettség nem foglaltatván, egyetemleges marasztalás kimondható nem volt; ' a kamat csak 1876. május 11-től számítva ítéltetett oda, mert a kötvény ezen napról kelt, a kiállítást megelőző időre pedig kamat nem követehető. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy a kereset alapjául szolgáló kötvényben alperesek a kereseti követelés egyetemlegesen leendő lefizetésére magukat kötelezték; tekintve továbbá, hogy a tőke 15% kamatjaival együtt 1875. november 11-én lejárt, ezen lejárattól fogva tehát felperes 1877. július 1-jéig csak 6% kamathoz jogosított, az azontúl járó magasabb kamatláb pedig az 1877. VIII. tvczikk 4. §-a értelmében bíróilag csak 8%-ban megállapítható : ugyanazért a bpesti kir. ítélőtáblának fentebbi Ítélete oly változtatással, hogy alperesek a kereseti tőke követelés és kamatjaiban egyetemlegesen marasztaltatnak, ugy azonban, hogy a töke után a kamatot 1875. május 11-től 1875. november 11-ig 15%-el, azontúl pedig a végkielégítésig 8%-el számitandók lesznek, egyebekben vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik.