Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

60 ezen keresettel összefüggésben lévő eljárást képezvén, alperest ki arra okot szolgáltatott és pervesztessé lett kötelezni kellett. Mert be lévén igazolva, úgy a szakértők mint a tanuk vallomásaiból, és a per egyéb adataiból, bogy alperest szerződésbeli kötelezettségeinek teljesítése körül oly mulasztás terheli, melyből felperesre tetemes kár származott; a kár valósága be lévén bizonyítva, ily esetben a ptrs. 237. §-a mennyiségileg meg nem állapitható kár számszerinti megállapítása czéljából a becslő eskü alkalmazását megengedi ós elrendeli. 44. Sommás perben rendes keresetlevél nem kívántatván, felperes azért, hogy keresetét helytelen czímen indította, na igényét különben kereseti előadásához híven bebizonyítja, indokol nem szolgál. (1877. június 5-én 5409. sz. a.) Ch. György és társai felpereseknek R. Pál ellen 120 frt s jár. iránt indított sommás perében, az elsőbiróság alpereseket a kereseti összeg ós jár. megfizetésére kötelezte. A bpesti kir. ítélőtábla 1877. évi márczius 8-án 850. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság fentebbi ítéletét megváltoztatta és felpereseket keresetükkel elutasította: mert felperesek a kereseti összeget tartozatlan fizetés czímén veszik követelésbe alperestől, e mellett azonban nyíltan beismerik, hogy a kereseti öszszeg alperesnek egy szóbeli szerződés folytán, mint vételárrészlet lett fizetve, minthogy ezen nyilt beismerésnél fogva az alperesnek teljesített fizetés tartozatlan fizetésnek nem tekintethetik, és azért felperesek ezen jogczímen a kereseti összeget követelni nincsenek jogosítva, kellett felpereseket keresetükkel elutasítani. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: A bpesti kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróságnak alperest a kereseti 126 frt tőke összegben s annak 1871. évi ápril 13-tól számítandó 6% kamataiban s 22 frt 93 kr perköltségben marasztaló ítélete hagyatik helyben : mert azon kivül, hogy sommás perekben a ptrs. 114. §-a szerint rendes keresetlevél nem is kívántatik: bárha felperesek a kereseti 120 írtnak alperes kezéhez teljesített fizetését tartozatlannak helytelenül jelzik, miután azonban keresetüket mint aunak tartalma minden kétségen kívülivé teszi, nyilván azon közbejött véletlenre