Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

50 felperes keresetét arra alapítja, hogy miután az általa alperessel czélzott házasság a kikötött 2000 frt hozománynak előleges le nem fizetése, illetőleg önhibáján kivüli ok miatt nem jött létre, tehát alperes az állítólagos jegyajándékba kapott egy arany órát, egy arany karpereczet, ós egy gyémántköves gyürüt visszaadni köteles; tekintve azonban, hegy felperes által hivatkozott s kihallgatott tanuk vallomásával az igazoltatott, hogy felperes a hozomány iránt nem alperessel, hanem ennek atyjával szerződött, és tekintve, hogy azon állítólagos körülmény, mikép az eljegyzés alkalmával a hozomány határozottan kiköttetett volna, a tanuk által nem bizonyittatik; tekintve továbbá, hogy felperes azt, miszerint a 200 frt hozományt alperes atyjától, mint e tekintetben szerződő féltől követelte s a jelzett összegnek mint leánya hozományának kifizetését megtagadta volna, a per során mivel sem igazolta, — felperes részéről B. alatt bemellékelt, s alperes mint a hozomány iránt nem szerződő fél által irott levél e tekintetben bizonyítékot nem szolgáltat ; tekintve, hogy alperes atyja által kötelezett hozományi összeg kiadásának megtagadása esetén is nem a házasságnak alperessel leendő megkötésótőli egyoldalú visszalépés, hanem alperes atyjának a kötelezett hozomány kiszolgáltatására leendő köteleztetése állott jogában ; — végül: tekintve, hogy alperes azt, mikép közvetlenül alperes szolgáltatott volna neki okot a házasságtóli visszalépésre, nem is állítja; alperes atyja és felperes között a hozomány iránt létrejött megállapodások miatt pedig alperes felelős nem lévén ; mindezeknél fogva felperesnek az alperessel czélzott házasságtóli visszalépése indokoltnak, s felperes a jegyajándók visszakövetelésére jogosultnak nem tekintethetvén, az eljáró kir. jbíróság Ítélete megváltoztatandó, s felperes keresetével elutasítandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét megváltoztatta, és az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben, különösen azért mert alperesnek B. alatti leveléből, meg a tanuk hit alatti vallomásából kétségtelenül következik, hogy felperesnek alperessel való egybekelése esetére a nőnek 2000 frt hozományhoz a kiskorú leány, alperes nevében ígéretet tett szüle fizetni hajlandó lett volna, nem bizonyittatott, de nem is állíttatott; így a házassági frigy megkötésének elmulasztása felperesnek hibájául nem róható; alperes pedig nem igazolta, hogy a visszakövetelt tárgyakat, nem a dolog termé-