Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

22 július 6-án 3269. sz. a. feljegyeztetni kérték, minthogy azonban a perfeljegyzés megtagadtatott, s ezen megtagadás telekkönyvi feljegyzése is jogerőre emelkedett másodbirósági végzés folytán 24. sorszám alatt kitörültetett, nem volt figyelembe vehető felperes ama érvelése, mintha Ő. György mint harmadik személy javára történt tulajdonjogi bekebelezés hatályossága az általuk kért, de megtagadott perfeljegyzés folytán függőben maradt volna. 16. 1. A helyszinelési utasítás értelmében, oly esetben, inidön az örökhagyó 1853. máj. 1-seje előtt halt meg, és a birtokjog átadási okirattal nem igazoltatik, az örökhagyó ingatlanai annak hagyatéka nevére veendők fel. 2. A telekkönyvnek az örökhagyó hagyatéka javára leendő kiigazítását az örökösök bármelyike kérheti, és az ily kiigazítás az öröklési jogok érvényesítését, bármely ezíincn alapijának is azok, nem gátolhatja. (1877. július 17-én 7255. sz. a.) Gy. Rózsa ós érdektársai felpereseknek özv. Gy. Sándorné ellen telekkönyv kiigazítása iránt folyamatba tett rendes utu perében az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította. A bpesti kir. ítélőtábla 1875. évi május 31-én 22462. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta; következő indokoknál fogva: A telekkönyvi kiigazítási eljárás csak az eredeti telekkönyvek felvételekor közbejött felvételek helyrehozása végett lévén helye; miután felperesek azt, hogy ők 1853. évi május l-jén elhunyt Gy. Sándor örököseinek elismertettek, illetőleg nékiek a hagyaték, hagyatéki bíróságilag átadatott volna, nem igazolták: a kiigazításnak sem Gy. Sándor hagyatéka, sem saját javukra nincsenek jogosítva kérelmezni. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban 1875. nov. 30-án 10387. sz. a. kelt végzésével a kir. ítélőtábla fentebbi ítéletét föloldotta, s azt az ügy érdemében leendő határozat hozatalára utasította; minek folytán a bpesti kir. ítélőtábla 1876. november 28-án 53398. sz. a. következő ítéletet hozott: A felebbezett elsöbirósági ítélet megváltoztatik, ós a donyádi 9. sz. tjkönyvben A. I. 1., 2., 4., 5., 6., 8., 11., 12., 14., 15., 16., 17. és 21. sorszámok alatt előforduló ingatlanokra nézve a tulajdonjog ezen ítélet jogerőre emelkedése után, kiigazítás utján, az 1853. évi május l-jén elhalálozott néhai Gy. Sándor hagyatéka javára bekebeleztetni rendeltetik ; következő indokoknál fogva : A kihallgatott tanuk vallomásával, sőt a 2.sz. a. alperesi okirat-