Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

5 bankjegyekbeni pótpénz megfizetésére a nagybányai törvényszék mint bányabirósághoz kérvényt adott be fizetési meghagyás s fel­hívás kibocsájtása végett. L. Zsigmond kifogásokat adott be, melyek felett tárgyalás tar­tatott, melynek befejezte után az elsőbiróság következő végzést hozott: Alperes L. Zsigmond által beadott 1875. évi 4738. sz. a. kifo­gások elvettetvén, M. Márton mint a mélypatak amadei bányatársu­lat igazgatójának szabadságában hagyatik, eme végzés jogerőre emelkedésével, azaz 1875. évi 3947. sz. kérvényéhez mérten a további törvényszerű lépéseket kérelmezni; mert M. M. mint a felsőbányai mólypatak amadei bánya igaz­gatója, ebbeli minőségét igazolta; de igazolta egyszersmind azt is, hogy az L. Zsigmond által kópviseltnek begyőzött L. István örökösei érintett bányában 5 részvénynyel birnak, mely körülményekkel szemben a felsőbányai bányamegyei statútumokra fektetett kifogá­sokat, mint a bányatörvénynyel össze nem egyeztethetőket — elvetni kellett. L. Zsigmond e végzés ellen semmiségi panaszszal kapcsolt felebbezést adván be, a budapesti kir. ítélőtábla 1876. november 8-án 4171. sz. alatt következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy valamely osztatlan hagyatéki vagyonnak alpereskint bíróság előtti képviseletére egyedül az örökösök egye­teme — illetve az ismert örökösök s a netán ismeretlenek részére kirendelt ügygondnok együttesen vannak hivatva, s külön megbízás nélkül valamely örökös társai képviseletére jogosítva nincs ; tekintve továbbá, hogy L. Zsigmondnak az alperesi hagyaték képviseletére más czímen való jogosultsága kimutatva nem lett; tekintve, hogy ennek daczára a 3947. fizetési meghagyás ezen szabályok mellőzésé­vel lett kibocsájtva s a neheztelt végzés — helyesebben ítélet — ezekre tekintet nélkül hozatott: — a neheztelt végzés, helyesebben ítélet — az átmeneti intézkedések tárgyában 1869. márczius 30-án kelt miniszteri rendelet XIX. cz. 1. p. értelmében a bányaperekben alkalmazandó ideigl. törvk. szabályok 104. §.1.2. pontja alapján megsemmisíttetik, az emiitett fizetési meghagyás hatályon kivül helyeztetik s az annak alapjául szolgáló kérvény az azt benyújtónak visszaadatni rendeltetik. Kérelmezőnek felebbezése folytán a m. kir. Curia mint leg­főbb ítélőszék következő végzést hozott: A bpesti kir. tábla ítélete, helyesebben végzése, oly értelemben

Next

/
Thumbnails
Contents