Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

6-' ságnak annyira kizárólagos hatásköréhez tartozik, hogy a tekintetben eltérésnek teljességgel helye nem lehet. Ezekből következőleg G. J. a végrehajtás elleni előterjesztéseit helyesen adta be a szegedi kir. járásbírósághoz; ellenben ez hibázott, midőn a felekkel megtartott tárgyalás után a végrehajtási iratokat a szegedi kir. törvényszékhez tette át, mely a végrehajtási jegyzőkönyv elintézésére a v. eljárás a 60. és 95. §§. szerint hatáskörrel nem bírt. Mindezeknél fogva s tekintettel arra, miszerint a szegedi kir. törvényszék azon hibás eljárásának, hogy a székhelyén foganatositandott kérdéses váltó végrehajtást megkeresés utján eszközöltette, egyik fél jogaira sem szabad hátrányosnak lennie ; meg kellett a perrendellenes végzéseket semmisíteni, az iratokat a kiküldő járásbírósághoz visszaszolgáltatni, s egyszersmind ezt a csőd alá került alperes perügyelője, mint kétségtelenül érdekelt félnek meghallgatása és a v. e. r. 89. §. értelmében utasítani. 4. Oly esetben, midőn több váltóadós ellen vezettetik végrehajtás, azon váltóadós részére, ki a követelést kifizette, a többi váltóadósok ellen a már elrendelve volt végrehajtás folytatása csak akkor rendelhető el, ha az általa kifizetett váltókövetelésnek és végrehajtási jognak reá történt átruházását a váltótörvény 16. §-ának megfelelő engedménynyel igazolja. (1877. június hó 14-én 11269. sz. a. hozott határozat.) Az «Albina» hitel- és takarékegyletnek C. Miklós ós több váltóadós elleni 2100 frt iránti végrehajtási ügyében, C. Miklós mint elmarasztalt fél az egész követelést kifizette, s felperes követelését magára átruháztatta. Ez alapon az elmarasztalt Br. A. váltóadós ellen végrehajtás elrendelését kérte, mely kérelemnek a nagyszebeni kir. törvényszék 1877. évi január 25-ón 615. sz. a. helyt adott; ezen végzés, ugy az annak folytán foganatosított végrehajtási eljárás ellen végrehajtást szenvedő részéről semmisógi panasz adatott be. Mert végrehajtató ellene soha marasztaló ítéletet vagy peregyességet nem nyert, anélkül pedig a ptrs 346. és 345. §-ai szerint végrehajtást kérni jogosítva nem volt; mert valótlan hogy végrehajtató a nagy-szebeni hitelegyletet a kérdéses váltókra kielégítette, és az az előzők ellen már nyert végrehajtási jogát C. Nicolae mint egyik végrehajtást szenvedő és hátiratosra engedményezte, mert ezen engedmény a v. t. 16. §-nük meg nem felelj mert ha való lenne, hogy a váltókat kifizette, akkor az egylet váltókövetelése teljesen kielégítve lévén, többé engedmény tárgyát nem képezheti és főleg oly személyre, ki maga is váltójogi egyetemleges kötelezettségben áll, át nem ruházható többé, hanem felperes