Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

C) Váltójogi ügyekben. 1. Tekintve, hogy az állandó törvénykezési gyakorlat az 1840. évi XV. törv. ez. I-sö része 203. §-ának elévülési szabályát a váltó-végrehajtásokra is kiterjesztette, s annak e tekintetben azt az értelmezést adta: miszerint oly esetekben, midőn a marasztaló határozatnak végrehajtása két év leforgása alatt nem foganatosittatik, nemesak a váltóvégrehajtási, hanem átalában a váltótörvénykezési jog is ép ugy elenyészik, mintha a váltókereset az elévülési időn belül meg nem indíttatott volna, — következőleg a váltóbirtokos azontúl igényeit esetleg esak köztörvény utján érvényesítheti; tekintve továbbá, hogy az 1869. évi ápril 8-án kelt igazságügyi miniszteri rendelet 67. §-a hasonló értelemben rendelkezett, midőn a ptrs 878. §-ától eltéröleg, a két év alatt nem eszközölt végrehajtást, feltétlenül elévültnek nyilvánította; s tekintve végre, hogy a f. évi január 1-töl hatályban levő uj váltóeljárási rendelet anyagi tekintetben visszaható erővel nem bir, s ennélfogva sem a korábbi törvények uralma alatt elenyészett jogokat fel nem élesztheti, sem a szerzett jogokat nem érintheti: ezeknélfogva az emiitett váltóeljárási rendelet 87. §-ának szabálya esak azon régibb váltó Ítéletekre, marasztaló végzésekre és egyességekre nyerhet alkalmazást, melyeknek a fennebbiek szerinti elévülési ideje 1876. évi deczember utolsó napján még teljesen le nem járt. (Teljes ülési megállapodás.) (1877. június hó 13-án 10253. sz. a. kelt határozat.) H. Antal felperesnek L. M. alperes elleni 170 frt iránti váltó végrehajtási ügyében a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék 1877. évi ápril hava 6-án 29779. sz. a. bár a váltóvégrehajtási jog az 1869. évi ápril 8-án kelt igazs. rendelet 67. §-a szerint, még annak hatályban léte alatt elévült, az időközben életbe lépett 1876. évi nov. 30-ki uj váltóeljárás 87. §-a alapján annak visszaható erőt tulajdonítva, a végrehajtást ujolag elrendelte az alperes ellen, ki semmisógi panaszszal élt; minek folytán a m. k. Curia mint semmitőgzék következő határozatot hozott: a kir. törvényszéknek fentebbi számú és keltű végzése az azt megelőző tárgyalással együtt a pr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisíttetik ós felperes végrehajtás elrendelése iránti kérelmének hely nem adatik;