Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

63 41. 1. A bíróság jogosítva van oly esetben, ha mindkét fél periratai elannyira meddők, hogy díjazásra nem érdemesek, mindkét fél ügyvédjétől megvonni a inunkadíjt, illetve mnnkadíjt nem ítélni meg. 2. Wem forog fenn szüksége egyik tulajdonostárs végrehajtás utján lefoglalt jutaléka aránya megállapításának: ha a tulajdonostársak tulajdonjoga nem határozatlan arányban van bekebelezve. 3. A tulajdonjog arányának megállapítása iránt indított perben a telekkönyv hiteles alakban való felmutatása mulhatlanul szükséges. 4. A tulajdonjog jutaléka arányának megállapítása végrehajtási eljárás folytán a végrehajtó által esak azon fél ellen kérhető, kinek jutalékára a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett. (1877. május 15-én 3650. sz. a.) E. Ádám és Sch. Mária felpereseknek S. Mihály alperes ellen a budai 3183. sz. tjkönyvben foglalt ingatlanokra vonatkozó birtokarány megállapítása iránti perben az alsóbiróság felpereseket keresetükkel elutasította; következő indokoknál fogva: felperesek keresetüket azon körülményre alapitják, hogy a keresetben körülirt ingatlanoknak özv. P. született L. Rozália nevére irott fele része a most nevezett elhunytával örökösödés utján Ve részben másodrendű alperesre szállott, mely körülményt a kérdéses ingatlanra vonatkozó s csupán egyszerű másolatban becsatolt telekkönyvi kivonat és birói szemle által kívánják igazolni. Eltekintve attól, hogy felperesek a per tárgyát képező ingatlanra vonatkozó telekjegyzőkönyvi kivonatot hiteles alakban fel nem mutatván, ezen okból a vitássá vált tulajdonjog kérdése alaposan meg nem vizsgálható s el nem dönthető; — miután birói szemle által csak a birlalás ténye, nem pedig a tulajdonjog és az ehhez való jogczim állapíttathatván meg, a birói szemle jelen esetben alkalmas bizonyitókúl el nem fogadható; — miután továbbá felperesek sem özv. P. Rozália elhunytát, sem pedig azon körülményt, hogy az utána maradt emiitett ingatlan birtokrész az örökösödési eljárás szabályai szerint II. rendű alperes és testvéreire szállott volna, és így a perben nem álló harmadik személyek érdekei nem érintetnek, — egyáltalában nem igazolta: felpereseket keresetükkel el kellett utasitani. A budapesti kir. itólő tábla 1876. évi november 27-én 45229. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta: mert a mennyiben felperes P. Mihálynak telekkönyvi határozott részbeni jutalékára kívánja a végrehajtást foganatosítani — birói megállapításnak szüksége nem forog fenn;