Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)
4'j az ideigl. törvk. szabályok 11. §-ában meghatározott módon elégíttessék ki, az árverés iránti kérelmük feletti határozat hozatalra nem csődbíróság, hanem a mező-kövesdi kir. járásbíróság illetékes, mint a mely járásbíróság a csőd előtt folytatott perben itólt, s végrehajtást rendelt, — azon esetben pedig, ha folyamodók követeléseiket a csődtömeg ellen bejelentették, követelésüknek a részükre lefoglalt ingó javakból az ideigl. t. szabályok ll.§-ában előirt módon leendő kielégittetését követelték volna, az ő kórelmükre a csődbíróság árverést nem rendelhet el; miután a csődtörvény szabályai szerint felosztandó csődtömeghez tartozó ingóságoknak mikor és mi módon leendő eladatása iránti intézkedés a csődhitelező választmány hatásköréhez tartozik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 33. A csőd elrendelése előtt foganatosított biztosítási foglalás alapján, a végrehajtató jogosítva van a további végrehajtási lépéseket a per bíróságánál — melynek e részbeni illetősége a esőd által nem érintetik — szorgalmazni. (1877. június 6-án 369. sz. alatt.) G. Mártonnak időközben csőd alá került H. Ignácz ellen már előzőleg eszközölt biztosítási végrehajtás folytán, a kielégítési végrehajtás elrendelése iránt a makói kir. járásbírósághoz folyamodván, az a kielégítési végrehajtást elrendelte s annak foganatosítása iránt a makói fennállott törvényszéket megkeresvén, az e megkeresés folytán következő végzést hozott: Minthogy az áttett végrehajtási iratokból az tűnik ki, hogy G. Márton felperes részére az alperes ellen a csőd kiütése előtt csak biztosítási végrehajtás eszközöltetett, s igy ezen per ugy mint a csődtörvény 2. §-a tartalmazza, végrehajtással befejezettnek annál inkább nem tekintethetik, mert a foganatosított biztosítási végrehajtás is csak előleges volt, mert az Ítélet hozatala előtt, eszközöltetett; ezen esetben pedig az épen most idézett csődtörvény 2. §-a rendeletéhez képes a kérdéses per osztályzat végett a csődbírósághoz átteendő, és felperes köteles lett volna a csődtörvény 47. §-a szerint ez iránti követelését, a periratok melléklésével, külön kereset mellett, a csődbírósághoz annál is inkább beadni, mert erre a perügyelő kifogásokat tenni, sőt a csődtörvény 99. §-a értelmében, — a mennyiben ezen ítélet felebbvitel utján meg nem vizsgáltatott, az ellen felebbezéssel élni jogosítva volt, miután tehát az idézett törvény §§-ok viláDöntvénytár XVIII. J