Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

21 res a tárgyalásnál azt, mint elhalt nejétől származó kiskorú gyermekei gyámját is elmarasztaltatni kérte. Az elsöbiróság elsőrendű alperest saját személyében elmarasztalta, felperes azon kérelmét azonban, hogy alperes mint kiskorú gyermekei gyámja is marasztaltassék, elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi deczember 27-én 47026. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbirósági ítéletnek alperest marasztaló nem felebbezett részét érintetlenül hagyta; ama felebbezett részét azonban, melynél fogva alperes mint kiskorú gyermekeinek gyámja nem marasztaltatott, megváltoztatta alperest, s e minőségben is elmarasztalta, mert alperesnek azon ellenvetése, hogy a keresetlevél alperes és annak neje Ny. Julianna ellen, nem pedig alperes mint kiskorú gyermekei természetes és törvényes gyámja ellen is adatott be, és így állítása szerint az általa boldogult nejével közösen megvásárolt birtok vételárának legfeljebb fele része képezhetné a követelés kielégítésének tárgyát, figyelembe vehető nem volt, mert alperes azt, hogy a követelt összeg általa vagy birtokelődjei által törlesztetett volna, nem is állította, annál kevésbé bizonyította be, mert alperes az ügynek miben állásáról a keresetlevélnek kezéhez vétele által tudomással bírván, jogában és módjábaa állott felperes fél által a tárgyalás kezdetén kijavított, s alperés úgyis mint boldogult neje után maradt kiskorú gyermekei természetes és törvényes gyámja ellen intézett keresethez képest védveit gyámoltjai érdekében is érvényesíteni, a mint hogy ez a kereset tárgyára nézve ez meg is törtónt, személyét képviselő ügyvédjének szóváltásaiból kitűnik, ehez képest alperest mindkét minőségben elmarasztalni, és ennélfogva az egész tartozási összeg megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéletet hozott: Tekintve azt, hogy már a felperes által B. alatt csatolt telekkönyvi másolat hitelesítése kitüntette azt, hogy másodrendű alperes Sz. Lajosné hagyatéka tárgyalás alatt volt, mely hogy a hagyatéki eljárás következtében kinek adatott át birtokába, felperes se keresetlevelében, se a tárgyalás során nem bizonyította, és mind e mellett keresetét a saját keresete okmányából halottnak kitűnő Ny. Julianna Sz. Lajosné másodrendű alperes ellen is megindította; tekintve továbbá, hogy midőn a tárgyalás kezdetén keresetét az elsőrendű alperesre, úgyis mint elhalt nejétől született kiskorú gyermekei gyámjára kiterjesztetni kívánta, ennek ügyvédje kijelentette, hogy ő