Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

4 mert felperes kereseti állításainak valódiságát ugy az erőszakos kisebb hatalmaskodást, mint a kárkövetelést illetőleg alperesek tagadásával szemben semmivel sem bizonyítja, tekintve, hogy a per során hivatkozott és kihallgatott tanuk vallomásai határozatlanságuknál fogva bizonyítékot nem képeznek, tehát miután az azon körülménynek, hogy megvannak-e azon ingóságok, melyek felperes lakásából kivétetvén egy kamarába eltétettek, vagy hogy mi történt azokkal? — felderítése tekintetéből tartott póttárgyaláson erre nézve sem egyik, sem másik fél az egyszerű állításon, illetve tagadáson kivül más bizonyitékot alkalmazni nem kívánt, — a felperesi keresetet a p. törvk. rendt. 152. §-a értelmében valónak venni nem lehetvén, felperest keresetével annyival is inkább ej utasítani kellet t, miután alperes részéről felhívott H. Illés rendőr kapitány és S. Márton tanuk hit alatti vallomás t. által is megczáfoltatott annak valódisága. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi május 11-én 15103. sz. alatt hozott Ítéletével: az elsőbiróság Ítéletét, mennyiben felperest elsőrendű alperes irányában egész keresetével, továbbá keresetének kisebb hatalmaskodásra vonatkozó részével másodrendű alperes irányában elutasította, helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta, s az esetre ha felperes a főesküt arra, hogy keresetében felsorolt ingók alperesek házából történt kiköltözködése alkalmával a bérelt ház egyik helyiségében hátramaradtak, s azokat kezéhez vissza nem kapta, továbbá a becslő esküt arra, hogy a hátramaradt ingóságok 31 frt36 kr értéket képviselnek, és ezt valósággal megérték, leteszi, alperest az ingóságok vagy azok 31 frt 36 krnyi értékének megfizetésére kötelezte ; következő indokoknál fogva: tekintve, hogy felperes nem vette tagadásba elsőrendű alperes által előterjesztett azon védekezés valódiságát, miszerint felperes ingóságainak másodrendű alperes részéről felperes által bérben tartott helyiségnek hatósági közeg jelenlétében történt felnyitása folytán eszközlött egy más helyre szállításánál jelen sem volt, következőleg abba bele sem folyt; tekintve továbbá, hogy azon körülmény, miszerint másodrendű alperes, miután felperes már részben az általa bérelt lakásból elköltözött, az utóbbi által még hátrahagyott némely ingóságokat, mint háztulajdonos egy más helyre áttétette kisebb hatalmaskodás tényálladékát nem képezi, — annálfogva felperes keresetével elsőrendű alperes irányában egészben, másodrendű alperes irányában pedig annak kisebb hatalmaskodást panaszló részével elutasítandó, s az elsőbiróság ítélete e részben helybenhagyandó, egyebekben azonban megváltoztatandó volt, ós a mennyiben a per