Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
78 2. Az 1876. évi november 30-kán kelt váltóeljárás 103. §-a által az annak hatályba lépte előtt folyamatba tett váltóperekben az eddigi eljárás szabályai a felebbviteli jogorvoslatok alkalmazására nézve kifejezetten fenntartva ninesenek, következőleg az ily perekben az emiitett váltóeljárás életbe lépte után hozott határozatok elleni fellebbvitelre nézve az ezen eljárás szerinti szabályok levén mérvadók, a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék Ítélete ellen, a semmitőszék elé tartozó semmiségi panasznak nines helye. (1877. évi május 3-án 8313. sz. a. hozott határozat.) B. Rubin felperesnek L. Godel és P. Adolf alperesek ellen 150 frt és járulékai iránt váltó keresetet indítván, a beszterczei kir. törvényszék 1876. évi január 15-én 169. sz. a. fizetési rendelvényt bocsátott ki, mely ellen alperesek törvényes időben kifogással éltek, melyek tárgyalása után 1876. július 22-én 3649. sz. a. hozott elsőbirói ítélettel alperesek a részükre megítélt főeskü le nem tétele esetére a kereseti összeg és járulékai fizetésében elmarasztaltattak. Ezen itólet ellen alperesek felebbezéssel éltek, a m.-vásárhelyi kir. ítélőtábla azonban szeptember 19-én 1241. sz. a, hozott Ítéletével, annak helyt nem adott, hanem az elsőbirósági ítéletet indokainál helybenhagyta. A magy. királyi Curia mint legfőbb ítélőszék végül alperesek felebbezése folytán ugyanazon év deczember 4-én 621. sz. a. mindkét ítéletet megváltoztatta, és következő ítéletet hozott : Tekintve, hogy a kereseti váltóban az intézett váltónak egyik lényeges kelléke, tudniillik a hely megnevezése, hol a fizetés történjék (váltórendtartás 4. §. 8. pont) hiányzik, és igy ezen váltóból váltói kötelezettség nem eredhet (v. r. 7. § ) : mindkét alsóbb bírósági itólet megváltoztatik, a beszterczei kir. törvszéknek 1876. évi január 16-ról 169. sz. a. kelt fizetési rendelvénye megszüntetik, és felperes 1876. évi január 14-ón 169. sz. a. beadott váltókeresetével elutasittatik. Ezen ítélet ellen felperes semmisógi panaszszal élt, sérelmi okul felhozván, hogy alpereseknek szabadságában állott az első- ós másodfokú bíróságnak ítéleteit alaki tekintetben megtámadni, azt elmulasztván az jogerőre emelkedett, és igy a harmadbiróság törvénytelenül járt el, midőn mindkét alsóbb bíróságnak ítéleteit megváltoztatta. A kereseti váltóban a fizetési hely meg nem nevezése iránt sem a kifogásokban, sem a tárgyalás alkalmával említés nem levén