Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

75 ben a törvényszék tárgyalási termében a pertárnoknál különbeni következmények terhe alatt jelenjenek meg. Indokok. 1. A debreczeni kir. törvényszék illetékes, mert magában az A. alatti szerződésben kikötve -van, hogy az egyesség akkor érvényes, ha az igazgató-választmány elfogadja és aláirja, az igazgató-választmány pedig azt itt Debreczenben irta alá, tehát itt jött létre a szerződés, melyet egy maga Sz. Kálmán a maga személyében hasztalan irt volna alá, — ezen szerződés pedig az alperesre rótt kötelezettség teljesítése, a mennyiben a Magyarországon eszközölt biztositások által fizetendő összegeket itt kell kifizetni a felperes szókhelyén; de különben is a szerződós 8-ik pontja szerint az alperes társaság az ügylet berendezése, vezetése, ellenőrzése, öszhangzatos igazgatása és saját érdekeinek képviselése végett egy meghatalmazott tisztviselője által működött; itten (ptrs 33. §) tehát, a menynyiben itt köttetett az ügylet, a mennyiben a dolog természete szerint a szerződésből eredő kötelezettségek itt teljesitendők; a menynyiben alperes társulat itt képviselőt tartott és a könyvek is itt vezettetnek, a melyek alapján követelés formáltatott; e bíróságnak illetékességét megállapítani kellett. 2. De illetékes e perben ez a törvényszék úgyis mint kereskedelmi bíróság, mert az 1875. deczember 1-én kelt igazságügyi miniszteri rendelet 5. §-a megmondja, — bogy a törvényszéknek, mint kereskedelmi bíróságnak hatásköréhez tartoznak, a kereskedelmi törvény 258. 259. és 260. §§-ban irt esetek. Hogy a szerződésbeli biztosítási vállalat kereskedelmi ügylet, tehát a hivatolt §§-ok szerinti, — azt kétségbe vonni nem lehet — bogy ilyen ügyletek felett minden kérdésben a kereskedelmi bíróságnak kell ítélni, az a dolog természetéből folyik, — a gyors igazságszolgáltatás érdeke kívánja, — s erre mutat a kereskedelmi törvény 465., 470., 471., 486. és 514. §§-ai, melyek szerint egyes esetekben a szerződés érvénytelensége mondatik ki. 3. Választott bíróság csak a megállható szerződésből folyó kérdésekre nézve lehet illetékes ; de magának a szerződésnek érvényes vagy érvénytelen voltához nem szólhat. — Ez csak bíróság joga. Ezen végzés ellen alperes részéről semmiségi panasz adatott be. A magyar kir. Curia mint semmitőszék a neheztelt végzést a ptrs 297. §. 4. pontja alapján megsemmisítette, s az eljárt kir. törvényszéket jelen ügyre nézve illetéktelennek mondotta ki. Okok. Alperes külföldi társaság a debreczeni kir. törvényszék