Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

52 mely a per megindításakor érvényben levő törvények által szabályoztatik, azon idő befolyással nincs. Ehez képest az eljáró kir. törvényszéknek mint kereskedelmi bíróságnak jelen perbeni tárgyi illetősége, az igazságyügyminiszteri eljárási rendelet 5. §. 1. pontja és 30. §. értelmében kétségtelen, habár a per tárgyát képező ügylet a jelenleg hatálylyal biró kereskedelmi törvény életbeléptetése előtt lett is megkötve. Alperes megkisérlette ugyan annak kimutatását: hogy a kórdésbeni ügylet a kereskedelmi törvény 258. §. 3. pontja alá sem fogható, mennyiben a kereset alapjául A. alatt fektetett nyilatkozat szavai szerint részvények haszonkölcsönre (commadatum), s nem közönséges kölcsön adása (mutuum) forogna fenn. Ezen érvelésnek azonban csupán akkor lehetne sikere: ha az idézett nyilatkozat csak az abban foglalt egyes kifejezésekhez, nem pedig összefüggő egész tartalmához képest értelmeztetnék. Mert valamint egyrészről való az: hogy a nyilatkozatban három darab losonczi gőzmalmi részvénynek használat végetti kölcsöne emlittetik, — ugy másrészt az is tagadhatlan tény: hogy azon részvények a nyilatkozatban közelebbről meghatározva, s különösen azok számai megjelölve nincsenek, és hogy ennek következtében a kölcsönvevő a kölcsönadótól átvett részvényeknek természetbeni visszaadására nem kényszeríthető (ptrs. 381. §.), hanem azokat a haszonkölcsönzés fogalmával megférhetlenül — az említett gőzmalomnak bár mely más, egyenként 1000 frt névértéket képviselő részvényeivel helyettesitheti (ptrs. 384. §.). Ezekhez képest az e. f. bíróság a kereskedelmi törvény 265. §. adta jogaival élvén, a kórdósbeni ügyletet helyesen nyilvánította olyan kölcsönnek, melynél fogva alperes az annak tárgyát képező részvényeket tulajdonjogilag szerezte meg; s ezen értelmezése annál alaposabb, mivel alperes a kereseti abbeli állítást: hogy a részvények szelvényei után kijárt két évi osztalékot felvette: kétségbe nem vonta, — ez pedig arról tesz tanúságot : hogy magát a részvények tulajdonosának tekintette. A helyi illetőségre nézve végül a semmitőszék az e. f. bíróságnak e részbeni indokát fogadta el.