Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

36 resésnek eleget tenni, s az ügymenet akadályoztatásától tartózkodni, ugy a ptrs. 60. §. mint az 1869. IV. t. czikk 23. §-a értelmében köteles. 25. Tekintve, hogy a gazda és cseléd közti jogviszony az 1876. évi XIII. t. ez. által egészen önállóan külön szabályoztatván, az ezen törvényben tárgyalt kérdések iránt az érdekelt felek között támadható viták elintézésére annak 115. és 118. §§-ai szerint, a ptrs 93-ik §-nak k) pontja s az 1871. évi XXXI. t. ezikk 15. §-a e részbeni intézkedéseinek hatályon kivül helyezése mellett, arra való tekintet nélkül, váljon azon elintézés az ily viszony tartama alatt vagy ennek megszűnte után vétetik-e igénybe, — általában a közigazgatási hatóságok nyilváníttatnak illetékeseknek: a eselédnek a gazda ellen hátralékos bér iránti követelése a szolgálati viszony megszűnte ntán sem tartozik a rendes polgári bíróságok illetékessége alá. (Teljes ülési határozat.) (1877. ápril 11-én 18. sz. a. hozott határozat.) K. Etel mint felperes, B. Kristófné mint alperes ellen, a budapesti kir. járásbirósághoz beadott keresetében előadja, hogy alperes úrnőnél tizenkét és fél hónapig havi 8 frt kialkudott bérért mint szobaleány szolgálatban lévén, alperesnő ezen időre kiérdemelt 100 frtnyi szolgálati béréből csak 47 frtot fizetett le, a hátralékos 53 frtot ismételt felszólitás daczára sem fizette meg; azon kéréssel járul tehát az eljáró birósághoz, hogy alperesné ezen ügynek sommás tárgyalására megidéztetvón, ennek folytán 53 frt tőke és járulékaiban leendő megfizetésére végrehajtás terhe alatt marasztaltassék. Tárgyaláskor alperes képviselő illetőségi kifogást tett; mert a cselédtörvény vagyis az 1876. évi XIII. t. czikk 118. §-a értelmében ezen ügy elbírálására a rendőrség van hivatva. Az eljáró kir. járásbíróság 1876. évi november 17-én 46000 sz. alatt a kifogásnak helyt adott, és birói illetőséget leszállította következő indokoknál fogva: leszállítandó volt a birói illetőség azért, minthogy maga felperes keresetlevelében követelését szolgálati viszonyból eredőnek állitja, már pedig az 1876. évi XlII-dik törvónyczikk 118. §-a értelmében a szolgálati viszonyból eredő követelések nem a sommás bíróság illetősége, hanem a rendőrség hatáskörébe vannak utalva. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adván be, felhozza, hogy a hivatolt törvény 1876. május 1-én lépett életbe, a kereset azonban 1876. márczius 27-ón lett beadva, tehát az a jelen ügyre nem alkalmazható.