Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

108 mulasztásából reá egyáltalában kár háramlott volna, nem igazolta, másrészt az állítólag fizetett magasabb munkabéreket és a beállott árkülönbözetet számszerűleg kimutathatta volna: ezeknél fogva az elsőbiróság által odaítélt becslőeskünek helyt adni nem lehetvén, felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. Felperesnek felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék következőleg itélt: Tekintve, hogy az A. alatti kötlevél a ptrs 167. §. c) 1. és 168. §. kellékeivel ellátva nem lévén, alperesek tagadása folytán annak tartalma sem tekinthető bebizonyitottnak, és miután alperesek elismerik ugyan, hogy tönkök kivontatását elvállalták, de az A. alatti szerződés elfogadását tagadják, és ennélfogva ezen szerződés megszegése czimén ellenük kártalanítás sem érvényesíthető. A budapesti kir. Ítélőtáblának fentebbi keletű és számú ítélete ezen indokokbél helybenhagyatik. 75. Ha az egyetemlegesen kötelezett egyik adóstárs esődbe jut és a követelés bejelentetett, ezen körülmény nem akadályozza meg, hogy az egyetemlegesen kötelezett másik adóstárs ellen a kereset inegindittassék. (1876. évi deczember hó 5-én 12075. sz. a.) G. Samu felperesnek, özv. K. Amália alperes elleni 600 frt iránti perében az elsőbiróság alperest a 600 frt tőke s kamatainak megfizetésére kötelezte. Alperesnek felebbezése folytán a budapesti királyi ítélőtábla 1876. évi augusztus hó 29-én 21112. szám alatt következő ítéletet hozott: A kir. járásbíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok. Felperes hallgatag beismerte, hogy a kérdéses követelést a másik egyetemleges adóstárs K. Sándor csődtömege ellenében is érvényesítette, s ez iránt a bíróság még nem határozott, s nem is állította felperes, hogy K. Sándor csődtömege irányában támasztott követelésétől elállott volna, minthogy hitelező a kötelem teljesítését az egyetemleges adóstársaktól is csak egyszer követelheti, s épen azért mig az egyik adóstárs ellen indított peruttói el nem áll, a másik adóstársat ugyanazon követelése végett perrel meg nem támadhatja, és ugyanazért felperes sincs jogosítva alperes ellen ezen követelés végett a fenemiitett körülmény fenforgása mellett