Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

95 tartja; így ha alperesnek az 1860. évben kötött szerződést felmutatni nem sikerült is, mivel azonban ezen adásvevósi szerződésnek létrejöttét, és felperesek tényével is történt megerősítését kellőleg kimutatta, saját tónyiik ellen pedig felpereseknek kereseti joguk nincs, miért is mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatni kellett. 68. Ha egyik örökös a hagyaték bizonyos részét oly kikötéssel kapja meg, hogy az öt ebből nieg nem illető rész fejében a többi örökösöknek Gzetést teljesítsen, akkor a kifizetett összegnek megfelelő rész nem öröklés, hanem adásvevés utján szerzettnek tekintetik. (1876. évi deczember hó 29-én 12525. szám a ) H. Magdolna. O. János özvegye, most P. Mihályné felperesnőnek, O. István alperes elleni, ingatlan javak tulajdonának örökösödés czímén való megítélése iránti perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, következő indokoknál fogva: Felperesnő a kereseti ingatlanságot 1861. évi július hó 26-án elhalt férje O. János és illetőleg evvel nemzett és hajadonul 1866. márczius hó 12-én szintén elhunyt Magdolna nevű leánya után örökségképen s illetőleg közszerzemény czímén keresi. Felperesnő azon beismeréséből azonban, mikép a kereseti ingatlanság férjének anyja, a még 1855. évi szeptember 11-én elhalt 0. szül. J.Máriától származott, s hogy erre nézve O.János osztályos testvéreivel, t. i. a jelenlegi alperes O. István, továbbá O. férjezett V. Mária és O. férj. L. Annával, a válaszhoz mellékelt birói egyesség szerint olyképen egyeztek meg, mikép O. János a kereseti ingatlanságot megtartotta, testvéreinek osztályrészeit pedig az ingatlanság becsértékéből készpénzzel kielégíteni köteles volt, kitűnik, hogy eme ingatlanság örökölt vagyon természetével bir. Azon állítását felperesnőnek, mikép férjének testvérei osztályrészeseinek kielégítésére hozományát képezett s eladott 2 ló és két tehénnek 204 frtot tevő vételára fordíttatott volna, miután ezen ténykörülmény a kihallgatott tanúk által be nem győzetett; hogy továbbá férje és általa, ugyancsak fenérintett czélból elzálogosított földekért bevett 240 frtnyi zálogsommának felerósze, valamint ezen elzálogosított földek után, férje halála után, őt özvegyi és közszerzeményi jognál fogva megilletett és 420 frtra kitett elmaradt haszon fele, felperesnő javára eső beruházásoknak lennének tekintendők, végül a keresetben felemiitett osztozások és felperesnő által fizetett temetke-