Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

74 de F. alatti sürgönyében is az ügyet békés úton kiegyenlíteni, mint hogy továbbá a tengeri minősége az A. alatti irat szerint kikötve nem volt, de K. József vallomása szerint F. Móricz az eladáskor megmondotta, hogy a tengeri nem egészen egészséges, ennélfogva pedig felperes az átvételt a csekélyebb minőség miatt meg nem tagadhatta, annál kevésbé pedig mert a 3 7. alatti levél szerint a tengeri 4 frtért eladható lévén, haszonvehetetlennek nem tekinthető, s mert felperes mivel sem bizonyította, hogy a tengeri az eladás után vált volna csekélyebb minőségűvé; ezek szerint pedig felperes nemcsak nem bizonyította, hogy alperesek szerződésszegők, sőt ellenkezőleg a perbeli bizonyítékok szerint, a szerződést felperes szegte meg az által, hogy az átvételre F. Lajosnál nem jelentkezett F. Mórral pedig az átvételt jogosulatlanul megtagadta, ennélfogva keresetével elutasítandó volt. A magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta és alperest 200 frt foglalónak megfizetésére kötelezte : mert valamint egy részt alperesek az A. alatti kötéstől a F. és G. alatti okiratok tartalma szerint eltértek az által, hogy felperest a kérdéses tengerinek 4 frt 50 krral leendő leszámításával megbízták, s ezen felül a kárt együtt viselni hajlandóknak mutatkoztak, úgy más részt felperesnek azon perbeli állítását, hogy alperesek a tengerit azon okból, mert górójukban elromlott, átadni nem akarták, K. József felhívott tanú vallomásával bebizonyítani nem sikerült, de különben is a tengeri minősége nem tanúk, hanem bírói szemle által lett volna kimutatandó. Minthogy a dolog ily állásában azt, hogy ki volt tulajdonképen a szerződő felek közül a szerződés szegője, alaposan meghatározni nem lehetett, alpereseket tekintettel arra, hogy a foglaló megtartására a fentebbi szerint jogosítva nincsenek, annak egyszerű megfizetésére kötelezni kellett. 52. Ha a végrendeletben örökösül rendelt egyén, az örökhagyó előtt halt meg, a végrendelet hatálya reá vonatkozólag megszűnik, tehát nem az elhalt végrendeleti örökös, hanem az örökhagyó törvényes örököseit illeti a törvényes örökségi jog. (1876. deczember 5-ón 11775. sz. a.) Özv. V. Istvánné született S. Zsófia felperesnek özv. S. Sándornó mint gyermekeinek gyámja ellen és S. Péternó S. Péter hagyatókábani törvényes örökösödés iránt indított rendes perében az első-