Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
60 40. Azért, mert valamely követelés az egyetemleges adóstársak egyikének csődtömegébe bejelentetett, nines ez által megfosztva attól a jogtól, hogy e követelés iránt a másik egyetemleges adóstárs ellen pert indíthasson, a nélkül hogy a esödperbe történt bejelentés eredményét be kellene várnia. (1876. decz. 28-án 64475. sz. a.) J. Samu felperesnek özv. K. Amália ellen 600 frt s járulékai iránt inditott perében az elsőbiróság felperest a kereseti tőke és járulékainak megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. itélő tábla 1876. évi augusztus 29-én 21112. sz. alatt hozott ítéletével, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította: mert felperes hallgatag beismerte, hogy a kérdéses követelést a másik egyetemleges adóstárs K. Sándor csődtömege ellenében érvényesítette, s ez iránt a bíróság még nem határozott, nem is állította felperes, hogy K. Sándor csődtömege irányában támasztott követelésétől elállott volna ; minthogy a hitelező a kötelem teljesítését az egyetemleges adóstársaktól is csak egyszer követelheti, s épen azért még az egyik adóstárs ellen inditott perúttól el nem áll, a másik adóstársat ugyanazon követelés végett perrel meg nem támadhatja, s azért felperes nincs jogosítva alperes ellen ezen követelés végett a fennemlitett körülmény fennforgása mellett pert indítani : kellett az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig a következőleg itélt: A budapesti kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával felperes kereshetőségi joga alperes irányában megállapíttatik s a kir. itélő tábla a kereset érdemében ítélet hozatalra utasittatik, mert felperes a csődtörvény értelmében nemcsak jogosítva, de kötelezve Í3 volt fennforgó követelését az egyetemlegesen kötelezett adóstárs csődtömege ellen bejelenteni, miután e bejelentés elmulasztása esetén nem érvényesíthetné többé követelését azon adóstárs ellen, ki egyetemleges kötelezettségben áll, miáltal felperesre nézve az egyetemlegesség kedvezménye, vagyis az adósok úgy egyikének mint másikának elmarasztalásához való joga teljesen meghiúsulna. A csődtömegbe történt bejelentés tehát nem foglalván magában oly perfüggést, mely alperes mint egyetemleges adóstárs ellen a törvényes eljárást akadályozhatná: a királyi itélő táblának egyedül a