Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

58 kártérítés iránt inditott sommás perében az elsöbiróság alpereseket az elfoglalt s a perhez csatolt térrajzon kitüntetett A. és B. peres téreknek visszabocsájtására s 14 frt okozott kár megtérítésére kötelezte : mert a per során kihallgatott s alperes által felhívott N. György állam mérnök által beigazoltatott az, hogy az alperesek által elfoglalt tért az állam kisajátítani nem volt köteles, s annak elfoglalásáért magok alperesek tartoznak felelőséggel. Mert St. Jankó, St. Gregor, T. Juon, Mihály, Gyorgyika, Mihály Stefán R. Mihály és M. Péter tanúk vallomása által beigazoltatott az, hogy a peres tereket 1873. évben felperesek birták s 1874. évben azokat alperesek elfoglalták. Mert P. Zsigmond szbiró és P. Gyula tanúk által beigazoltatott az is, hogy a foglalás által okozott kár 14 frtra tehető; annál fogva alperesek az elfoglalt birtok visszaadására kötelezendők, s az okozott kár és költségek megtérítésében is elmarasztalandók voltak. Ez itélet ellen alperesek felebbezvén, a budapesti kir. ítélő tábla 1876. január 26-án 28152. sz. alatt az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította : mert N. György állami főmérnöknek hit alatt tett vallomásával beigazoltatott, hogy alperesek mint az állam által tervezett hídépítés vállalkozói használták építkezésre szolgáló czélokra, az építendő hidnak közvetlen szomszédságában fekvő peres földeket. Minthogy pedig az 1868. évi 55. törv. czikk által az állam által engedélyezett közhasznú építkezésekhez ideiglenesen szükséges területek kisajátítására is a vállalkozók feljogosittatnak, az ily területek használatba vétele által tehát önhatalmú foglalás el nem követhető, ezeknél fogva, figyelembe véve különösen még, hogy a tanúk vallomásai szerint az építkezéshez szükséges terek kisajátítása végett az ezen czélra kitűzött határnapra a tulajdonosok és szomszédok meghivattak, alperesnek azon ténye, hogy a felperesek által folytonosan falerakodó helyül használt kereseti földet az építkezés ideje alatt építkezési czélra felhasználták, birtokháboritásnak vehető nem lévén, felperesek sommás visszahelyezósi s erre alapított kártérítési keresetét elutasítani kellett. A magyar kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következőleg itólt : Tekintve, hogy alperesek a peres területet nem megtartani kivánó szándókból, hanem a nélkül, hogy ahoz jövendőre nézve birtoklási jogot tartanának, mint hidópitkezósi vállalkozók az állam-