Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

47 Az elsöbirósági végzés nem neheztelt részének érintetlenül hagyása mellett az 1875. évi ápril 19-én felvett végrehajtási jegyzőkönyv 67., 68. és 69. ugy a 3., 4. és 35. tételekben felsorolt ágynemükre nézve is, helybenhagyatik, egyéb felebbezett részeiben pedig megváltoztatik és felperes az elsőbiróságilag részint feltételesen, részint póteskü mellett megítélt többi tételekre nézve igénykeresetével elutasittatik. Indokok. A 67., 68. és 69. tételek alatt foglalt tárgyak felperes külön lakásán találtatván és I. rendű alperes nem igazolván, hogy azok mindamellett másod- és harmadrendű alperes tulajdonát képeznék, ezekre nézve az igénykeresetnek helyt adó elsöbirósági végzés helybenhagyandó volt; de helybenhagyandó volt a 3., 4. és 35. tételek alatt foglalt ágynemüek tekintetében elutasító részében is, és illetőleg megváltoztatandó azon tótelekre nézve, melyek szerint feltétlenül részint póteskü mellett Ítéltettek meg felperes részére, mert felperes önmaga azt állítván, hogy ő a végrehajtást szenvedőktől külön lakásban tartózkodik, a mennyiben az ingóságok tulajdonjoga csak testi átadás mellett szerezhető meg, nem elegendő bizonyítani azt, hogy a C- alatti szerződés felperes és végrehajtást szenvedők közt 1874. évi márczius 26-án csakugyan létrejött, hanem hogy az átvétel is tényleg megtörtént, vagy hogy az ingóságok használata iránt felperes és az átruházók között szintén jogügylet jött létre. Miután azonban a lefoglalt ingóságok végrehajtást szenvedők külön lakásán találtattak és használati jogügylet létrejötte nem is állíttatott, a C. alatti szerződés foganatba nem mentnek tekintendő. E szerint a tanuk vallomása, kik részint csak a C. alattinak megkötése és az azonosság iránt hallgattattak ki, a tulajdoni igény bizonyítására nem elegendő; részint pedig különösen K. Juli és F. Rozália némely tárgyak iránt a keresetlevélben fel nem hozott azon körülményre hallgattattak ki, hogy azok egjkor az igénylő apa tulajdonában voltak; a mennyiben azonban foglalást szenvedők birtokában találtattak és felperes igénykeresetét átruházási, illetőleg vételi jogügyletre alapította, ezen körülmény teljesen közönyös. Felperesnek és I. rendű alperesnek ujabbi felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1876. évi október 18-án 9269- szám alatt következő végzést hozott: I. rendű alperes által a másodbirósági végzésnek az elsőbiróság végzését helybenhagyó része ellen beadott felebbezése a polg. törv. rendtrts 295. §-ánál fogva hivatalból visszautasittatik;