Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
30 Alperes P. G. A. mint a 3685. számú keresethez eredetiben csatolt, Újvidéken 1875. július hó 1-én kelt váltó elfogadója, tartozik P. Dániel felperesnek a követelt 5000 frtot, 1875. július 1-től járó 6% késedelmi kamatjával együtt, továbbá 72 frt 72 krban megállapitott perköltségeket 24 óra alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok. Mert a keresetlevél alapjául szolgáló, minden törvényes megkivántatóságokkal biró váltónak alperes által lett elfogadása, a benne kitett összletnek pedig lejáratkor nem teljesitett fizetése, s a váltóbeli tartozás valódiságának elismerése a perbeli jegyzőkönyvben foglalt alperesi nyilatkozatból, mint szintén a keresetlevélhez eredetben csatolt váltólevélből is kitűnvén: alperes a Vtk'. I. rész. 80. és 117., valamint annak II. R. 128. §§-ai értelmében a kereseti tőke, késedelmi kamatok és perköltségekben elmarasztalandó volt. Alperesnek közbetett felfolyamodása folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi május hó 29-én 1681. szám alatt következőleg végzett : Az eljáró királyi törvényszéknek fentebbi keletű és számú végzése megváltoztatik, felperes keresetével a köztörvény útjára utasittatik és köteles alperesnek az okozott és felfolyamodási költséggel együtt 26 frt 58 krban megállapított perköltséget 24 óra alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni. Felperesi ügyvéd munkadija és költsége saját fele irányában 28 frt 75 krban állapittatnak meg. Indokok. Mert a kereseti váltó alakjánál fogva, miután azon a kibocsátó P. G. A. alperes maga van intézvényezettképen mint fizető megnevezve, saját váltónak lévén tekintendő, saját váltók kiállítására pedig a Vtk. I. R. 10. §-a szerint czak azok lévén jogosítva, kik magukat a Vtk. II. R. 3. fejezete szerint bejegyeztették, minthogy alperes czége pedig a törvényszók jelentése szerint bejegyezve nincsen, ennélfogva tekintve, hogy a váltóbiróság a Vtk. II. R. 25. és 64. §§-ai értelmében illetőségét hivatalból tartozik megvizsgálni és a hivatkozott 25. §. szerint még az esetben sem ítélhet, ha a felek magukat ítéletének alávetették volna is: az elsőbirósági végzés megváltoztatandó és felperes keresetével a köztörvény útjára utasítandó volt. Ezen végzés ellen felperes élvén felebbezéssel, a magy. királyi Curia mint legfőbb ítélőszék 1876. évi szeptember 4-én 451. sz. a. következőleg végzett:
