Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
16 Másod rendű alperes irányában és a megállapított ügyvédi munkadijak tekintetében pedig a királyi ítélő táblai Ítélet, mint nem felebbezett, érintetlenül hagyatik. Indokok. Meg kellett a királyi ítélőtáblai ítéletet, elsőrendű alperesre vonatkozó részében változtatni, mert váltókra állapított, a.dósság megvétele iránt indított jelen perben, elbírálás tárgyát első sorban az képezi, vajon a kereseti váltók elfogadására, vagyis terhes szerződések kötésére a váltókat elfogadó gróf Sz. László jogosítva volt-e ? Miután pedig erre nézve alperesi részről becsatolt 5. 6. 17. ós 18. szám alattiak szerint gróf Sz. László még 1854. július 19-ón bekövetkezett nagykorúságát megelőzőleg, pazarlásai miatt, az illetékes hatóság által az akkor érvényben volt oszt. polg. törvénykönyv 251-ik §-a értelmében továbbra is gondnokság alatt hagyatott, ós ílyképeni gondnokság alá helyezése, a bécsi „Wiener", a „Pest-Ofner-Zeitung", és a budapesti hírlapok utján annak idejében szabályszerüleg és kellőleg közhírré tétetett, ezek által kétségtelenül igazoltatott, hogy gróf Sz. László a kereseti váltók kiállítása, illetőleg elfogadása alkalmával mint gondnokság alatt álló terhes szerződós kötésére képesítve nem volt, s ebből folyólag az általa elfogadott törvény szerint semmis és érvénytelen váltók alapján alperes gondnok fizetésre nem köteleztethetik, és pedig annál kevésbbó, mert felperesnek arról, hogy gróf Sz. László gondnokság alatt áll, a váltók kiállítása helyén is biztos tudomást szerezni módjában állott, s már ezen okból is a kir. ítélő táblai itélet indokaiban idézett oszt. polg. törvénykönyv 248. és 866. §§-ai jelen adósság megfizetésére indított perben nem helyesen alkalmaztattak, különösen azért, mivel felperes kereseti ós perbeli azon előadásával, hogy gróf Sz. László, „a tőle" kölcsön vett 30,000 írttal adósa maradt, valamint L. Imre tanúnak vallomásával, hogy gróf Sz. László, „felperessel" kölcsön üzletet kötött, a keresethez csatolt váltók tartalma határozottan ellentétben áll, a mennyiben a becsatolt 5 rendbeli váltók nem felperes hanem bizonyos I. N. Fischer által lettek kibocsájtva, és felperesre csak I. N. Fischer által forgattattak, a kereseti váltók szerint tehát az állítólagos kölcsönüzlet közvetlenül nem is felperessel lett megkötve, miből következik, hogy azon váltók elfogadása alkalmával gróf Sz. László által állítólag tett azon nyilatkozatáról, hogy ő t. i. gróf Sz. László „önjogu" jelen perbeli felperesnek közvetlen tudomása nincs. Ezen okokból felperest keresetév.el elutasítani, és e tekintetben ugy az ítéletek különbözőségénél fogva a perköltség kölcsönös megszüntetésére nézve is az első bírósági ítéletet kellett helyben hagyni.
