Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

28 Vádló, a végre, hogy abból az incriminált nyomtatvány szerzőségére nézve következményeket húzhasson, bizonyítani akarta, hogy vádlott a röpirat I. ós II. részeinek is a szerzője, — mi azonban meg nem engedtetett. Védő annak bebizonyítása végett: hogy a röpirat szerzőj e nem a vádlott, hanem ennek Max nevü fia, felmutatta az utóbbi által kiállított, s az aláírás valódiságára nézve közjegyzőileg hitelesített • . alatti nyilatkozatot, s azt felolvastatni kérte. Vádló nem ellenzi, hogy a nyilatkozat az iratokhoz csatoltassék; felolvashatása iránti kérelemre azonban nem felelt. A törvényszék a felolvasást megtagadta. (Panaszpont.) Vádló maga részéről a 21. napló újságok jelzett tételeit, valamint a vádlottnak 8. sz. naplóhoz zárt magán leveleit felolvastatni, s berendelt tanúit kihallgattatni, kéri, — mi ellen védőnek kifogása nincs, — megtörtént. Vádló kéri még a manuscriptumot vádlottnak felmutatni, s az ezen látható javítások és beszúrásoknak vádlott kezétől való eredésót, esetleg szakértők által constataltatni. Vádlott a felmutatott 8. napló szám alatti két levél aláírását sajátjának ismerte el; ellenben a manuscriptum correcturai ós beszúrásaira nézve részint kitéröleg s részint tagadólag felelt. A szakértői szemle megtörtént. Védő B. Max nyilatkozatát ismételve kéri felolvastatni, s hangsúlyozza, hogy a vádló ezt nem ellenezte. Vádló nem felelt, — elnök pedig a felolvasást meg nem engedte. Ezzel a bizonyítási eljárás berekesztettnek jelentetvén ki, a szó magán vádlónak engedtetett át, vádja előterjesztésére. A szóváltások befejezése után védő az elnök kérdésére kijelentette, hogy vádlott személyesen szólani nem kiván. Az esküdtek által megfejtendő kérdések szövegezése ellen a megkérdezett feleknek észrevétele nem volt. Vádlott az esküdtek által köztisztviselő rágalmazásának sajtóvétségében bűnösnek találtatván, a vádló és védő meghallgatása után egy évi fogságra Ítéltetett, — mi ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be s ezt törvényes időben indokolta. A m. kir. Curia mint semraitőszék mindkét semmiségi panaszt elvetette. Okok: A tanúberendelést megtagadó elnöki elintézés ellen