Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
99 73. 1. A bérlő a birtoklást a tulajdonos nevében folytatván, lia a birtoklás megliáborittatik, a tulajdonosnak jogában áll sommás visszahelyezést kérni abban az esetben is, iia a birtok haszonbérbe van adva. 2. Közös birtokos társ ellen is kérhető sommás visszahelyezés a másik birtokos társ által, ha amaz a küziis használat eddigi módját önhatalmúlag megváltoztatta. (1876. szeptember 6-án 8741. sz. alatt.) Gróf B. született P. Szidónia felperesnek P. Gyula alperes ellen sommás visszahelyezés iránt indított perében, az elsőbiróság következő ítéletet hozott: felperesnek kereseti joga, illetve dologi felperessége megállapítható nem lévén, ugyanaz keresetével elutasittatik: mert nyilván beigazolt tény az, miként a kereseti térség, melyen a keresetben előadott foglalás történt, a klobusiczi község lakosai részére közösségben maradt közös birtok, s igy erre nézve felperes saját személyében egyáltalán keresetet nem támaszthat, és pedig annál kevésbé, mivel az általa hivatott törvények a jelen ügyben kifogásolt dologi felperességre nem alkalmazhatók, és különben is a kérdéses felperesség megbirálásánál, figyelemmel a polg. törvk. rendtartást tárgyazó 1868. évi 54. törv. czikket életbe léptető, és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában 1869. évi márczius 30-án kelt igazságügyi miniszteri rendelet I. czikkónek rendeletére, mely szerint minden azzal ellenkező törvény, vagy szabályrendelet és gyakorlat hatályon kivül helyeztetett, csakis a felperességre vagy képviseletre vonatkozó perrendtartás II. czimének 1. és 2. fejezetei a mérvadók; mert végre csak azon személy tekintethetik jogos és elfogható felperesnek, kinek birtokában a személyi és vagyoni képességen kivül, még a törvényben engedett felperesi jogosítvány bizonyos ügyletre vagy tárgyra nézve együtt jelen van, azért felperes — ezen keresethez joga nem lévén — azzal elutasítandó volt; mert végre a szemle által begyőzetett, hogy ezen kereset, tekintve, hogy felperes földje a foglalási tények által egyelőre csak veszélyeztetik, teljes alaptalansággal nem támasztatott: a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak. A budapesti kir. ítélőtábla ezen ítéletet feloldván s ujabb bizonyítási eljárást rendelvén, ennek folytán az elsőbiróság ujabban hozott ítéletével a keresetnek helyt adott s felperest közös birtoknak megháborított közös használatába vissza helyezte. g*
