Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)

8 Alperes az ügyvédi rendtartás értelmében is kéri az illetékes­séget leszállítani, mert peres ügyekben a per bírósága illetékes határozni. Felperes e bíróság illetékességét megállapittatni kéri, mert a megbízás folytán felmerült munkákat Pesten teljesítette, másrészt az ügyvédi rendtartás értelmében az ügyvédi dijjak kifizetése lakhe­lyén teljesítendő. Felperes az ügyvédi rendtartás illető §-át akként magyarázza, hogy az csakis a megbízó fél és ügyvéde közötti viszonyra vonat­kozik, ő felperest egyszerűen helyettesitette, és így ha a perbírósága a költségeket meg is állapítaná, azokat a fél ellenében az egyenes meg­bízó részére állapithatná meg; a megbízó féllel azonban összekötte­tésben nincsen. Ezen tárgyalás folytán emiitett járásbíróság következő végzést hozott: Az A. alatti meghatalmazás, melyben felperes alperesnek egy­szerűen helyetteseként szei'epel a fizetési kötelezettség fizetési helyül N.-Enyedet jelöli meg, — miután pedig felperes a helyettesítés elfo­gadása által a meghatalmazást tartalma szerint teljesen elfogadottnak tekintetik, az abban kijelölt fizetési hely ara nézve is irányadóul tekintendő, — ezeknél fogva ez ügyben e bíróság illetékessége leszál­littatik, felperes keresetével az illetékes bírósághoz utasittatik és tar­tozik alperesnek 6 ft 50 kr perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adván be, felhozza, hogy a meghatalmazás tartalma jelen esetben irányadóul nem szol­gálhat, mert különbség van azon jogviszony közt, mely az A. alatti megbízás folytán a fél s az ügyvéd közt létrejött, valamint azon helyettesítés közt, mely a helyettesítés folytán ügyvéd és a helyettes ügyyéd közt létrejött, s igy az A. alatti megbízásban kitett fizetési hely csakis a megbízó fél és B. Miklós ügyvéd közt létrejött jogvi­szonyt állapítja meg; míg panaszlót nem maga a fél jelelte ki helyet­tesének s eként az ott megnevezett fizetési hely mérvadó nem lehet, mivel panaszló azt soha el nem fogadta ; és miután a költségjegyzék tanúságaként oly ügyvédi cselekmények végeztettek, melyek a per érdeméhez nem tartoztak, s igy panaszlónak saját személyes bírósága illetékes, miért is az ügyvédi rndtás. 58. §-a értelmében az illetékes­ség megállapítandó volna. A magyar kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panaszt elvetette:

Next

/
Thumbnails
Contents